Kornis Mihály: Hol voltam, hol nem voltam (Pozsony, 2011)
5 Az '56-os Gáli Jóska és az Angyal, őbenne
úgy volt, hogy a művészeti főiskolákra való felvétel automatikus felmentést jelentett a katonai szolgálat alól. Azért választottam habozás nélkül azt. Igazán féltem attól az egy évtől. Még így is el akartak vinni - és nem csak engem. Mindet, akik még nem voltak a rendezők közül katonák! 1968 forradalmi eseményei miatt átnevelésre lettünk ítélve. El akartak vinni már egy évvel előbb is: 1967-ben megnyertem az országos tanulmányi versenyt magyarból - mégsem vettek fel a bölcsészkarra. Az hogy lehet? Az első tízet kötelesekfelvenni... Törvény voltra. Az első tízet igen, de engem, az elsőt, valamiért nem akartak. A másodiktól a tizedikig minden helyezett bejutott ősszel a bölcsészkarra, csak én nem. Ez úgy volt, hogy én, most mit csináljak, megnyertem, mi több, már harmadikban is megnyertem magyarból, ám ők azt mondták, mivel harmadikos vagyok, éppen ezért tizenegyediknek rangsorolnak, hogy a győztes helyezésemmel ne vegyem el az egyetemi helyet egy tehetséges negyedikestől; ezt egy ifjú tanársegéd - Szőke György, hajói emlékszem - a negyedikes első helyezésem után üzente meg. Hogy már 1966-ban, a József Attila-dolgozatommal is én lettem az első, de tudták, hogy megnyerem negyedikben is, és nagyon örülnek, hogy nem csalódtak bennem, mert érettebb tanulmányt írtam Sarkadból,6 mint József Attiláról. Kicsit, izé, túl jót. Belügyes faszi is lehetett ott. Most, ahogy így átgondolom, talán azt tudták a belügyben, hogy a Gálival kapcsolatban vagyok. Ma már, hogy ismerem a III/III-as ügyeket, nem csodálkoznék rajta. Nem tudom. Nekem nincs meg a dossziém a Történeti Hivatalban. Az biztos, hogy ez volt az első ütközetem a magyar hivatalossággal. Első helyezéseimet komoly, gimnazistaként halálizgalmas féléves könyvtári kutatómunka és éjszakai robot előzte meg. így tanultam meg rendszeresen dolgozni. És, milyen érdekes, ki segített hozzá: gimnáziumom - a Reáltanoda utcai Eötvös - igazgatóhelyettese, Gergely Miklós. Egyébként, úgy tudtam, merev bolsevik 6 Sarkadi Imre (1921-1961): író és drámaíró, a parasztság szocialista életmód-átalakulásának ábrázolója; 1952 után kiábrándult az „eszméből”, önmarcangoló műveket írt. 66