Kosztolányi Dezső - Szegedy-Maszák Mihály et al. (szerk.): Esti Kornél - Kosztolányi Dezső Összes Művei (Pozsony, 2011)
Jegyzetek
Kéziratos változat A kéziratos szövegváltozat Csak egyetlen fejezetnek maradt fönn a kézirata. Szövegközlésünk a genetikus textológia elveivel mutat rokonságot, hiszen az a célja, hogy feltárja és elkülönítse a szöveg alkotástörténetének rétegeit. Közvetlen előzménye az Édes Anna kritikai kiadása, távolabbi mintája az 1995-ben közzétett Tanulmányok és cikkek, 1923-1930 című József Attila-kiadás, melyet Horváth Iván és tanítványai rendeztek sajtó alá. A szöveggondozás során arra törekedtünk, hogy a szerzői változtatásokat jól áttekinthető formában adjuk közre. Igyekeztünk minél alaposabb tájékoztatást adni a szöveg alakulásának állomásairól, azonban az átalakítás módját nem jelöltük. A szerzői beavatkozás három alaptípusát: a törlést (abc -» ac), a betoldást (ac -» abc) és a cserét (abc -> cab) egységesen csereként értelmeztük. A kézirat átírása, jelölések A kézirat betűhű átírását formai megoldásokkal a következőképpen tagoltuk: félkövérrel jelöltük a jelen kiadás szerkesztői megjegyzéseit; dőlt betűtípussal különítettük el a szerző korábbi szövegváltozatait; a normál betűtípussal írt részeket összeolvasva pedig az olvasó megkapja a kézirat utolsó változatát, azt a szöveget, melyet a szerző a fennmaradt kéziratban már nem javított tovább. A szerző módosításait úgynevezett fázisokra tagoltuk, amelyeknek elejét és végét kúpos zárójellel < > jelöltük ki. A fázisok első eleme mindig egy félkövérrel szedett szerkesztői megjegyzés, ezt követi a kézirat szövege dőlt vagy normál betűtípussal szedve, melyet kúpos zárójel zár le. 2 3 2 Kosztolányi Dezső, Édes Anna, szerkesztette Veres András, Pozsony, Kalligram, 2010, 630-634. p. 3 József Attila, Tanulmányok és cikkek, 1923-1930, közzéteszi Horváth Iván vezetésével Barta András, Golden Dániel, Hegedűs Orsolya, Kis Zsuzsanna, Serény Zsuzsanna, Budapest, Osiris, 1995. Ebben a kiadványban is az [előbb:], [majd:], [végül:] megjegyzések vezetik be a szövegváltozatok egyes szakaszait (nálunk/ázisokat), és az a módszer, mely minden szerzői beavatkozást csereként értelmez, szintén e kiadvány érdeme. 461