Szegedy-Maszák Mihály: Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata (Pozsony, 2007)
Az értelmezés történetisége
szavaihoz hozzátette: „nagyon csalódnia kell annak, aki olvasható költeményeket várt e kötettől” (Scheele 2000, 130, 133). Hasonlóképp fogalmazott a kölni egyetem egyik tanára, aki beszél magyarul, és kiváló prózafordításokat készített Kosztolányi, Bodor Adám, Nádas Péter, Esterházy s Grendel műveiből: „a fordítók túlnyomó része nem teszi meg az ugrást az eredeti jelentésével és hangzásával szemben tanúsított hűségtől bármi olyannak a megalkotásáig, amit a célnyelven teljes jogú költeményként lehetne elismerni” (Aczel 2000, 128). Önáltatás volna azt hinnünk, hogy kivételről van szó. A magyar költészet fordítása ékesen szemléltetheti, mennyire nehéz feladat valamely irodalmat fordítással értelmezni. E föltevést József Attila Eszmélet című alkotásának három angol fordításával próbálom szemléltetni. Aligha szorul bizonyításra, mennyire bonyolult jelentésű szövegről van szó, hiszen már a cím érvényes átültetését is akadályozza, hogy a célnyelvben szinte lehetetlen érzékeltetni az eszmére s föleszmélésre utalást. Létezik olyan átköltés, amelyben az „eszmélet” és az „öntudat” megfelelője ugyanaz az angol szó, másutt a címben „consciousness” a kilencedik versszakban viszont „self-consciousness” vagy „awareness” található. Jellemző, hogy nem sokan vállalkoztak e vers átültetésére. Nemcsak Makkai József Attila tizennyolc versét közlő kötetében nem szerepel, de Kabdebó Tamás száz magyar költeményt - közöttük József Attila öt versét - tartalmazó (Kabdebo 1976), sőt Gömöri György és George Szirtes József Attilát tíz szöveggel szerepeltető modem költészeti válogatásában (Gömöri and Szirtes 1996) sem. Az első a három fordítás közül, amelyről szólni fogok, abban a József Attila verseiből készített válogatásban olvasható, amelyik 1988-ban elnyerte az Amerikai Költői Akadémia Landon Translation Prize nevű díját (József 1987), és bekerült Harold Bloom nyugati kánonról írt könyvének a függelékébe (Bloom 1994, 558). Fordítója, Peter Hargitai 1947-ben Magyarországon született, de már 1956-ban az Amerikai Egyesült Államokba költözött. A másik két változat társszerzővel 138