Szegedy-Maszák Mihály: Szó, kép, zene. A művészetek összehasonlító vizsgálata (Pozsony, 2007)

Az értelmezés történetisége

szavaihoz hozzátette: „nagyon csalódnia kell annak, aki ol­vasható költeményeket várt e kötettől” (Scheele 2000, 130, 133). Hasonlóképp fogalmazott a kölni egyetem egyik tanára, aki beszél magyarul, és kiváló prózafordításokat készített Kosztolányi, Bodor Adám, Nádas Péter, Esterházy s Grendel műveiből: „a fordítók túlnyomó része nem teszi meg az ugrást az eredeti jelentésével és hangzásával szemben tanúsított hű­ségtől bármi olyannak a megalkotásáig, amit a célnyelven tel­jes jogú költeményként lehetne elismerni” (Aczel 2000, 128). Önáltatás volna azt hinnünk, hogy kivételről van szó. A ma­gyar költészet fordítása ékesen szemléltetheti, mennyire ne­héz feladat valamely irodalmat fordítással értelmezni. E fölte­vést József Attila Eszmélet című alkotásának három angol for­dításával próbálom szemléltetni. Aligha szorul bizonyításra, mennyire bonyolult jelentésű szövegről van szó, hiszen már a cím érvényes átültetését is akadályozza, hogy a célnyelvben szinte lehetetlen érzékeltetni az eszmére s föleszmélésre uta­lást. Létezik olyan átköltés, amelyben az „eszmélet” és az „ön­tudat” megfelelője ugyanaz az angol szó, másutt a címben „consciousness” a kilencedik versszakban viszont „self-con­­sciousness” vagy „awareness” található. Jellemző, hogy nem sokan vállalkoztak e vers átültetésére. Nemcsak Makkai Jó­zsef Attila tizennyolc versét közlő kötetében nem szerepel, de Kabdebó Tamás száz magyar költeményt - közöttük József Attila öt versét - tartalmazó (Kabdebo 1976), sőt Gömöri György és George Szirtes József Attilát tíz szöveggel szere­peltető modem költészeti válogatásában (Gömöri and Szir­tes 1996) sem. Az első a három fordítás közül, amelyről szólni fogok, ab­ban a József Attila verseiből készített válogatásban olvasható, amelyik 1988-ban elnyerte az Amerikai Költői Akadémia Landon Translation Prize nevű díját (József 1987), és bekerült Harold Bloom nyugati kánonról írt könyvének a függelékébe (Bloom 1994, 558). Fordítója, Peter Hargitai 1947-ben Ma­gyarországon született, de már 1956-ban az Amerikai Egye­sült Államokba költözött. A másik két változat társszerzővel 138

Next