Tőzsér Árpád: A kifordított ember. Naplók (2001-2004) naplója (Pozsony, 2013)
2002
bal oldalán Toldi (egyáltalán nem Toldi-, inkább Tar Lőrinc-formájú vitéz), a jobb oldalán Rozgonyi Piroska. Gyönyörű szép nő, fiatal, bátor, erőtől kicsatanó, vértől, tejtől áradó. Olyan fenség van benne, amilyen csak műalkotásban lehet. Elhomályosítja magát Aranyt, el a közhelyes, buzogányos Toldit is. Addig néztem, míg végül megkönnyeztem. Mintha húgom, lányom, anyám, ősanyám egyszerre volna e gyönyörű kődarab. íme, a kollektív emlékezet a gyakorlatban! 18,20. Kossuth tér, József Attila-szobor. Valaki lekaparta a „József” nevet, s maradt az „Attila”. Szegény, sovány József Attila mint Atilla, az isten ostora! Kicsit zsenáns. Háromszor körüljárom a szobrot, míg megtalálom a nevet és három-négy méterrel odább a szoborhoz tartozó föliratot: Mintha szívemből folyt volna tova, Zavaros, nagy és bölcs volt a Duna. Hát most aztán valóban zavaros is, nagy is a folyó, de hogy bölcs lenne...?! Az egész Bécs-Budapest szakasz árad, Pozsonynál állítólag már tízméteres a vízállás, a partok víz alatt vannak. Haza sem tudok menni. - Egy idősebb házaspár ül a szobor mellett, a férfi gyanúsan méreget, mintha attól tartana, fel akarom robbantani a kajla kalapú „isten ostorát”. Hogy kifejezésre juttassam idegenségemet, franciául kérdezem őket: Ki ez? Nem látok rajta nevet. A férfi tört franciasággal: József Attila, nagy magyar költő. - Megyek tovább. A Károlyi Mihály-szobornál egy magas, vékony lány szólít meg: Nem fényképezne le bennünket a szobornál (idősebb nő áll mellette)? Dehogynem! - mondom. Két oldalról megölelik a szobrot. Csak nem rokonuk? - kérdezem őket ízes magyarsággal. Maga - mutatok a hosszú, sovány lányra - lehetne akár az unokája is Károlyinak, erősen formázza. Az előbbi idős házaspár a József Attila-szobortól közben éppen odaér hozzánk. Hallják, hogy nem vagyok francia turista, megvetően néznek rám. Le vagyok leplezve. Könnyebb utolérni, kit is? Egyszerre vagyok az egész szólás: hazug is, kutya is, sánta is. De azért fel a fejjel, kicsiben minden megvolt: Tokaj, könyvesboltok, mozik, szobrok, árvíz, parlamentnézés - mehetek haza. Pozsony, augusztus 23. Budapesten a tévé nem mutatta, hogy itt, Pozsonyban, amikor a Duna tetőzött (9,91 méternél), az egyetem parkolóját teljesen elöntötte az ár. Ma bent ebédeltem a menzán, s láttam, hogy az autók körül még mindig bokáig ér a latyak, 118