Ungváry Rudolf: A láthatatlan valóság. A fasisztoid mutáció a mai Magyarországon (Pozsony, 2014)
A mutáció társadalomtörténeti gyökerei
A MUTÁCIÓ TÁRSADALOMTÖRTÉNETI GYÖKEREI Az „Új-Karoling” Európa és ami ezen kívül van A nemzetállamok kialakulása Az „Új-Karoling” Európában az ipari társadalomhoz vezető modernizáció (a „haladás”) kezdetére lényegében már kialakultak a nemzetállamok; a politikai értelemben vett „hazák”. Ezáltal államonként többé-kevésbé egységes nemzetek születtek. Más szóval egyetlen nemzet alkotta az államot. Ennek az ideális fejlődésnek a nyomán született meg a nemzet politikai fogalma, a „politikai nemzet”: az adott állam területén élő, politikai jogokkal rendelkező emberek közössége. Az egyetlen államot alkotó nemzet (az államnemzet) problémamentesen volt „politikai nemzetként” kezelhető. Érdemben nem létezett nemzetikulturális (nyelvi, történettudati stb.) különbség az államon belül.123 Zavartalanul kialakulhatott valamiféle egységes nemzeti jelképkö-123 Ez annak a velejárója volt, hogy az újkorban megszülettek a nemzetek, velük a nemzet addig valójában nem létező fogalma. Ahogy Szűcs Jenő írta, ettől kezdve „mindenki egy bizonyos nemzethez kellett, hogy tartozzék; megszűnt a megosztott és egymásba áthajtó »nemzeti« identitások archaikus kompromisszuma”, mely az újkor előtti uralmakat jellemezte. Szűcs Jenő: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Két tanulmány a kérdés előtörténetéből. Szeged, József Attila Tudományegyetem, 1992, 338. 130