Végh Dániel - Józan Ildikó (szerk.): Kosztolányi Dezső: Spanyol műfordítások - Kosztolányi Dezső Összes Művei (Pozsony, 2011)
Jegyzetek - Kosztolányi Dezső spanyol műfordításai
Kosztolányi Dezső spanyol műfordításai fedezte fel a kutatás. Tverdota György szerint a Lope de Vega-szonett szolgált József Attila Költőnk és kom című versének mintájául,68 A temető árvái címmel lefordított Rima LXXIII. pedig Radnóti Miklós Mondogatásra való című versét ihlette Emery George szerint.69 Az összefüggések valószínűségét erősítheti, hogy József Attila és Radnóti közvetlenül is kapcsolatba került a modern hispán költészettel a spanyol polgárháború idején.70 Hasonló hatást magunk is fölfedezni véltünk Weöres Sándor 1938-as Rózsa, rózsa, rengeteg című versén, melyben mintha a Sárga tavasz című, Kosztolányi életében csak folyóiratban megjelent Juan Ramón Jiménez-fordítás sorai csengenének vissza.71 A két költő viszonyát ismerve72 talán nem túlzás e költői nyelvet s Weöres Sándor hangját rokonnak vélni. Meggyőződésünk szerint a Király György-nekrológ alapján kikövetkeztethető háttér oldhatja fel azt a feszültséget, amely a Modern költők jellemzően XIX. századi versei s a XVII. századi spanyol költő műve között 68 Tverdota György, József Attila költészetének kozmológiai vonatkozásai, Irodalomtörténeti Közlemények, 1979,121-133, különösen 125-126. 69 Emery George, The Poetry of Miklós Radnóti. A Comparative Study, New York, Karz-Cohl, 1986,10. 0 A spanyol polgárháború, valamint Lorca alakja és mártírhalála Radnóti számos versében hagyott nyomot (Elégia; Aludj; Istenhegyi kert; Hispánia, Hispánia; Hej, Federico García Lorca). Schöpflin Gyula, Baróti Dezső, Tolnai Gábor és mások visszaemlékezéseiből pedig azt is tudjuk, hogy Radnóti nemcsak a spanyol események iránt érdeklődött élénken, de Lorca verseinek magyarra ültetésével is megpróbálkozott. Az angol-spanyol kétnyelvű kiadásból készült nyersfordításokat Bálint György készítette számára, akinek 1936-os spanyolországi élményeiből összeállított Spanyolországban jártam című kötete József Attilát is megihlette (Egy spanyol földmíves sírverse; Március). Vö. Végh Dániel, Mint észrevétlenül az irodalom peremén. Radnóti Miklós Don Quijote-átdolgozása, Forrás, 2009/5, 31-45. 71 Kosztolányinál: „A földgolyó egyszerre sárgult, / mindenhová fényes sugár hullt, /az aranyliliom felett /langy harmat, arany-permeteg, /a sárga rózsákon libegve / megannyi sárga, pici lepke.” Weöresnél: „Rózsa, rózsa, rengeteg, / lányok, lepkék, fellegek, / lányok, lepkék, fellegek, / illanó könny, permeteg.” (Rózsa, rózsa, rengeteg, 1938.) 72 A Kosztolányi által 1929 és 1935 közötti időszakból fennmaradt tizenhat, „Kedves fiam” megszólítású levél mellett gondolhatunk Weöres Sándor Hála-áldozat című versére, melyben így ír mestereiről: „Szememnek Ady nyitott új mezőt, / Babits tanított ízére a dalnak, / és Kosztolányi, hogy meg ne hajoljak / ezt-azt kívánó kordivat előtt.” 467