Zakariás Ildikó: Jótékony nemzet. Szolidaritás és hatalom a kisebbségi magyarok segítésében - Regio Könyvek (Budapest, 2018)
6. A segítés ideológiái és azok újratermelődése
Zakariás Ildikó: Jótékony nemzet áll össze: a rászorultság az elmaradottság „sötét oldala”, a rossz szegénység által indokolt - míg a segítésre méltóság és érdemesség az elmaradottság pozitív jellemzőiből, az autenticitásból, az azt lehetővé tevő „jó”, már-már vágyott szegénységből adódik. A hagyományos közösségi lét, a hagyományos családi összetartás, az egyházi közösség autentikussága, a háztájizás mint biotermelés, a fogyasztás hajszolásának hiánya vagy az őszinte istenhit mind olyan szimbólumokká válnak, amelyek a támogatott csoportok moralizáló felértékelésének eszközei, és így a - sokszor elmaradottságuk és szegénységük miatt - segítségre szoruló csoportok érdemességét, értékességét erősítik. A budaörsi programban ilyen modernitáskritika jelenik meg a program előkészítésén, ahol a vezető az egészségesebb táplálkozásról, a „bioélelmiszerekről” beszél a háztáji és az iskolai kiskert kapcsán. A keresztszülő-mozgalom egyik, egészségmegőrzéssel foglalkozó aktív tagja a fejlődés káros hatásait a csángókkal kontrasztban mutatja be: „Az egészségüket tekintve meg irigylésre méltó, hogy akármilyen rossz körülmények közt is élnek, bolhacsípések meg minden, az egészségük az nagyon frankó. Mert ugye nagyjából egészségesen táplálkoztak, ez most fog tönkremenni, mert a csipsz-kóla ugye megjelent. Sokat kell mozogjanak, messze van az iskola, oda-vissza gyalog, még azért a fizikai munkából is ki kell venni a részüket. Igazából mozgásszervi szempontból kifejezetten stabilak, és jó állapotban vannak, főbb állapotban vannak, mint az erdélyi nagyvárosokban élőfiatalok, akik már ugyanazokat a jegyeket viselik, mint itt nálunk, kényelem, rosszabb tartás, roszszabb láb.” Szintén a budaörsi főszervező tanárnő fordítja át a „saját világra” vonatkozó pedagógiai keretezésü kritikáját a támogatott csoport moralizáló felértékeléséb c. „Amelyik tehetősebb szülő megveszi azért a számítógépet, de azért kilencven százalékban nem úgy működik, mint nálunk, hogy akkor leül a gyerek a számítógép elé. Ha elvégezte a feladatát [...] Enszerintem nevelés tekintetében sokkal előrébb vannak, mint mi, az biztos. Nagyon a gyerekek körülforog itt a világ, nagyon a gyerekek körül.” A budapesti program főszervezője egy néprajzi diskurzus keretében állítja kritikusan szembe a kárpátaljai és magyarországi életvilágokat egy iskolai évkönyvben: „szomorúan fogalmazhatjuk meg, hogy ma már aligha vannak olyan falvak az országban, ahol hagyományokat lehet 156