Báttaszéki Lajos: Fővárosi zsánerképek - A Tegnap Városa (Budapest, 2018)

I. Verclerius indigenatus et italiens

6 ■* jához, trichinkórban2 odavész, és éppen azon jelenetet akarám élénk színekkel festeni, hogy száll el nemes lelke a sertések elleni súlyos átok közben: midőn egyszerre udvaromban és a szomszéd házban két síp­­ládás kezdi egetverő gondolataim szirtfokáit híg zenével alámosni. Az egyik hajmeresztő Csehországban készült csárdást, a másik egy fül­visító magyar keringőt kintornázott. Ily körülmények között - az iroda­lom kimérhetetlen kárára - fennevezett trichines-beszélyemet tovább nem folytathatom; leteszem toliam, írok, ha el fognak távozni... De nem teszem le toliam, azért sem! Megbőszülöm magam! - Míg önök, sípládás uraim, gyöngyörűséges zenéjükkel hasgatják fülemet, addig én „lefényképezendem” önöket. Tehát tessék gépem, akarom mondani, toliam elé állani... Minden fő­város meg van áldva a maga jellemző alakjával. Párizsé a „gamin”,3 ki a rendőrség minden reá vonatkozó rendeletéit kijátssza, Berliné az „ecken-steher”,4 ki agyonélceli az embert, Bécsben a „suszterbua”5 ejti kétségbe a kofákat, Nápolyban a „lazzaroni”6 tartozik a város költői egészéhez, Velencéé a „gondoliere”.7 Csak Pest nem részesül azon sze­rencsében, oly alakkal bírni, mely csakis az övé volna - kivéve a fer­tálymágnást,8 de ez a vidéken is kezd már grasszálni -, mely jellemezné őt, de részesül azon szerencsétlenségben, a fővárosok közös csapását, a sípládást, annál számosabb példányban bírhatni. A sípládás abban, hogy nem dolgozik, a nápolyi lazzaronihoz ha­sonlít ugyan, de nem bírja ennek költészetét. A lazzaroni zseniális kövezettaposó, kinek dologtalansága nincsen terhére senkinek; ha 2 trichina: borsóka-fertőzés 3 csibész, kölyök (fr.) 4 semmirekellő, ’csak a sarkot támasztja’ (ném.) 5 suszterinas (ném.) 6 lazarusok (ol.): a nápolyi alsóbbrendű nép és csőcselék elnevezése a Szent Lázár kórház után 1 gondolás, velencei csónakos (ol.) 8 dzsentrit - A fertálymágnás zsánerképét ld. a Színi előadások alatt című írásban

Next