Cseke Ákos: Magyar, irodalom - Kortárs Esszé (Budapest, 2020)
1936. A Nagyon fáj-kötet verseiről
140 vagyis hagyjunk fel azzal, hogy a betegség „objektívnek” tekintett tényállásából vezetjük le a költőnek a versekben kifejezett „szubjektív” élményeit és érzéseit, másrészt – bármily furcsán hangzik is ez – tegyünk kísérletet arra, hogy minél inkább azonosuljunk a lírai énnel. Az említett, akár trágárnak is mondható kijelentések talán valóban félelmetesnek hatnának, ha valaki úgy adná a kezünkbe őket, mint egy valóságos nőnek szóló, fenyegető tartalmú magánleveleket, de ezek mégis csak versek, műalkotások, nem pedig bűnügyi vagy kórházi dokumentumok. A kérdés az: képesek vagyunk-e mást látni ezekben a versekben, mint azt, hogy ezt a férfit az „infantilis megkapaszkodási ösztön”9 vagy éppen „a nemi nyomor kínozza”? 10 Mit látunk magunk előtt e költemények recitálásakor, ha nem azonnal József Attila betegségére és életére asz szociálunk belőlük, és ha a versekben szereplő nőkben nem beteges „anyapótlékot”11 vagy a költő „elfojtott ér zéseinek projekciós alanyát”12 véljük felfedezni? Annál is fontosabb ezeket a kérdéseket felvetni, mert a másik káromlása, a másik elképzelt szenvedésében való gyönyörködés nyilvánvalóan csak az egyik aspektusa ezeknek a verseknek, így csupán az 1936-os költemények világának többi alkotóelemét feltárva nyílik lehetőség arra, hogy megvilágítsuk ezeknek a kis túlzással akár „szadisztikus képzelgéseknek”13 is nevezhető alakzatoknak a valóságos 9 Lásd: Kassai György: „József Attila megkapaszkodási ösztöne”, Miért fáj ma is. Az ismeretlen József Attila, szerk. Horváth Iván és Tverdota György, Balassi, Budapest, 1992, 147–162. 10 Szabolcsi Miklós: Kész a leltár. József Attila élete és pályája 1930– 1937, Akadémiai, Budapest, 1998, 694. 11 Nemes Lívia: „József Attila tárgykapcsolatai”, Miért fáj ma is, i.m. 165. és folyt. 12 Beney Zsuzsa: „A két anya”, József Attila-tanulmányok, Szépiro dalmi, Budapest, 1989, 20. 13 Tverdota György: József Attila, Korona, Budapest, 1999, 156. Vö. még: 158.