Monostori Imre: Rég múlt? - Utak és útkeresések (Budapest, 1998)
„LEFÚJJUK-E A PORT...?” Művekről és elvekről - Tasi József két könyve József Attiláról József Attila és a Bartha Miklós Társaság
A Bartha Miklós Társaság - miként erre már utaltunk - a maga eszmei sokszínűségén belül sem kiegyensúlyozott: a különböző platformok időről időre megpróbálják eszmei vetélytársaikat, illetve azok csoportosulásait kiszorítani a vezetésből. így azután a társaság általunk jelzett nyolc évére fölöttébb dinamikus és színárnyalataiban is változó folyamatként kell tekinteni, amelynek mind időbeliségét, mind az egyes időmetszetekben való pillanatnyi állapotát igen szépen, meggyőzően és világosan tárja fel és mutatja be Tasi József. Például, amikor 1929 végén és 1930 elején éppen a szocialista-marxista eszme mind erőteljesebb jelentkezései miatt Bajcsy-Zsilinszky, majd Szekfű Gyula is szembefordul a BMT-vel (ekkor teszi meg híres nyilatkozatát József Attila a társaság - „amelynek örvendetesen tagja” - védelmében); vagy az 1932/33-as évek fordulóját, amikor is a balratolódás teljessé válik (a kommunista orvoscsoport is itt talál menedéket); amely egyben a Bartha Miklós Társaság nagy korszakának a végét is jelenti. Az alapítók közül nincs már ekkor a tagok között sem Asztalos Miklós, az egykori elnök; sem Fábián Dániel ügyvezető elnök, de még Könyves-Tóth Kálmán, a későbbi elnök sem. A nemzeti radikális orientációjú szellemiség, amely a BMT működését talán a leginkább és a legtartósabban jellemezte, végül is a szélsőbal zátonyára futott. Ami pedig a Bartha Miklós Társaság és József Attila kapcsolatát illeti, Tasi József e kutatási nyomvonalon is a lehető legrészletesebb feltáró munkát végezte el könyvében. A költő 1929-ben tűnik fel a társaság szellemi vonzásában. Ismertetéseket ír többek között - az Új Magyar Föld 2. füzetéről, majd a társaság 1930-as nagy Ady-ünnepségére írja Ady emlékezete című versét. A BMT hasonlóan baráti és megbecsülő gesztussal fogadja be József Attilát: a költő „népi” korszaka ez. Tasi József kiemeli s ez a mozzanat alighanem az egyik meghatározó motívuma a BMT és József Attila kapcsolatának -, hogy Lakatos Péter Pálnak az Új Magyar Föld 3. füzetében a Nincsen apám, se anyám című kötetről írott kritikája az első olyan cikk a magyar sajtóban, amely a költőről a teljes elismerés hangján szól. Itt mondatik ki először, hogy József Attila „megérkezett a nagy magyar költők sorába”. József Attila szereplése a BMT-ben elsősorban írói munka. Ő stilizálja és írja át Fábián Dániel szövegét, melyből a Ki a faluba (így, felkiáltójel nélkül) című röpirat lesz. Jóllehet 1930 végén - a BMT jobbratolódása miatt - kilép a társaságból, de az 1931-es kommunista korszaka lezárultával 1932 legelején visszalép. Sőt a februári tisztújító közgyűlésen a „közgazdasági alosztály” vezetőjévé is választják. (Az „irodalmi főosztály vezető-alelnöke” Illyés Gyula lesz.) A szélsőbal természetesen nem bocsátja meg József Attila úgymond pálfordulását: a költő kiátkozásának, fasisztává minősítésének egyik fő oka éppen ez lesz. (Tasi József könyvének egyik legszebb fejezete egyébként az Akácokhoz - Akácokhoz - című vers két változatának - 1929. november, illetve 1930. december - az elemzése. Az eltérések, a két variáns különbségei érzékletesen demonstrálják József Attila akkori ideológiai fordulatát: az Akácok „népi programkölteményből kommunista ‘ars politikává’ alakult az átdolgozás során”. Jelentős szerepet játszik a költő 1932 nyarán a halálbüntetés eltörlése elleni aláírásgyűjtési akcióban is, s ő fogalmazza a statárium elleni újabb röpiratot. (Az 120