Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Szegedy-Maszák Mihály: A szerző önazonossága József Attila életművében
A szerző önazonossága József Attila életművében Szegedy-Maszák Mihály „1 have lost myself, I am not here." (William Shakespeare) ,Az énnek személyes ugyanazonossága (identitas personalis) vagy az öntudat egysége (identitas conscientiae), melynél fogva lelkünk sokféle változatai közt is tudjuk: miképpen vagyunk, kik voltunk hajdan. Ezen személyes ugyanazonosság képét egy folyóvíz mutatja.” (Köteles Sámuel) ,Je est un autre.” (Arthur Rimbaud) 1. A megközelítés korlátái A legutóbbi évtizedekben a nemzetközi irodalomtudomány irányzatai közül főként a hermeneutika, a dekonstrukció s az új historizmus éreztette hatását Magyarországon. Mivel József Attila költészetének megközelítésében e háromféle felfogás együttes érvényesítését tartom célszerűnek, a továbbiakban egyeztetésük szellemében igyekszem körvonalazni véleményemet. „Beszélgetés tudvalevőleg [bekanntlich] nem lehetséges, ha az egyik fél önmagát a másikhoz képest föltétlenül felsőbb helyzetben levőnek hiszi” - olvasható Gadamer 1968-ban Klasszikus és bölcseleti hermeneutika címmel megjelent tanulmányában.292 Hasonlóan fogalmazott abban a szellemi önéletrajzában, melyet 1975-ben fejezett be: „A hermeneutikai bölcselet nem föltétien álláspontként, de a tapasztalat útjaként fogja fel magát. (Ragaszkodik ahhoz, hogy) nincs magasabb elv, mint nyitottnak lenni a beszélgetésre. Ez állandóan azt jelenti, hogy a beszélgetőtárs igazát, sőt fölényét ismerjük el.”293 Mielőtt hozzálátnék, hogy ennek az eszménynek a szellemében próbáljak bekapcsolódni a magyar irodalomtörténészek párbeszédébe, szükségét érzem annak, hogy három előzetes 171