Prágai Tamás (szerk.): „Mint gondolat jel, vízszintes a tested” - Tanulmányok József Attiláról (Budapest, 2006)
Veres András: A József Attila-kutatás dilemmái
A József Attila-kutatás dilemmái a költő élete végéig ragaszkodott ahhoz a fikcióhoz, hogy apja kivándorolt Amerikába (holott valójában Romániában telepedett le, ahol új családot alapított). Több mint három évtizedet átfogó munkája kezdetén Szabolcsinak a marxista Lukács Györggyel és iskolájával szemben kellett megvédenie az életrajz műfaját, az 1990-es évek derekán viszont a késő strukturalista és a hermeneutikai irányzatok követői ellenében.104 Kulcsár Szabó Ernőnek a Kortársban most megjelent tanulmánya105 már a József Attilától vett mottójával is, más szóval a költő tekintélyével igyekszik megtámogatni a maga életrajz-, sőt referenciaellenes álláspontját. A József Attilától idézett mondat így szól: „Nem éreztem kapcsolatot eszméim és életem, elmém és ösztöneim, tudásom és vágyaim között.”106 Ám ha fellapozzuk az idézett szöveghelyet, ott egészen másról olvashatunk, mint amit Kulcsár Szabó próbál sugallni vele. József Attila nem az élete és költészete viszonyáról beszél, hanem betegségének tüneteiről: „Pszichoanalitikai kezelésbe kerültem, mint neurotikus beteg. Mint jellemezzem betegségemet? Éles eszűnek tudtam magamat, ki az elvont fogalmak hazájában könnyen honára lel; képzelő tehetséggel megáldottnak [...] De a valóságos életben teljesen tanácstalanul álltam. Nem éreztem kapcsolatot eszméim és életem, elmém és ösztöneim, tudásom és vágyaim között. Tisztában voltam azzal, hogy egy téveszméiből rendszert építő paranoid lényhez hasonlítok, s hogy mégsem vagyok elmebeteg - ezt is fontolóra vettem, sőt ifjúkoromban magam előtt annak vallottam magamat -, mert ez az eszmerendszer úgy megfelelt a valóságnak, mint egy többé-kevésbé pontos térkép az ábrázolt földdarabnak.”107 Kevésbé meglepő, hogy a József Attila-filológiával fölöttébb elégedetlen Kulcsár Szabó Ernő magára nézve nem érzi kötelezőnek az elemi filológiai szabályok betartását, s a szövegösszefüggéséből kiragadva emel ki egy mondatot. Jóval érdekesebb ennél, hogy szükségét érzi a költő pszichoanalitikus vonatkozásaihoz fordulni, hiszen korábban ezt is kizárta az életmű értelmes olvasatai közül. Több ízben élesen bírálta a József Attila-irodalmat, mert az szerinte a végletekig kimerítette a „referenciális 65