Szigethy Gábor: Napló, múltidőben - 1955. június - 1957. május (Budapest, 2017)
1957
1957 De néhány osztálytársammal megbeszéltük, hogy az ötödik óra kezdetekor, amikor belép a tanár az osztályterembe, együtt, egyszerre felkiáltunk: beharangoztak! Néhány év múlva asztalt körbebolyongó konyakosüvegek társaságában próbáltuk felidézni: mi történt 1957. február 4-én déli tizenkét órakor a József Attila gimnázium I. c. osztályában. Volt, aki úgy emlékezett, néhányan bátortalanul eldünynyögtük: beharangoztak. Volt, aki úgy emlékezett: nem történt semmi, bejött a Kornidész (később szép pártkarriert befutott, akkor sérülése miatt sántikáló, kommunista történelemtanárunk), és elkezdődött az óra. Volt, aki úgy emlékezett, az egész osztály harsogta: beharangoztak! Néhányan úgy emlékeztünk: 1957. február 4-én délben nem szólalt meg a harang. Hallgattak a harangok, a városban néma csend volt. Nem ünnepelte harangzúgás a nándorfehérvári diadalt - némán gyászoltuk a letiport, vérbe fojtott forradalmat és szabadságharcot. 1456-ban győztünk. 1956-ban legyőztek. Amikor délben megkondul a harang, tudom: fél évezrede Hunyadi János diadalt aratott, Nándorfehérvárnál legyőzte a hazánkra, Európára támadó török sereget. Hatvan éve nem tudom elfelejteni azt a pillanatot, amikor 1957. február 4-én délben némák maradtak a harangok. 346