Szörényi László: „Újzélandot választottam ki új hazámul” - Tanulmányok, esszék, kritikák - Kortárs Tanulmány (Budapest, 2010)
I. Irányjelző csillagok - Ehess, ihass... József Attila Ars poeticájának értelmezéséhez
ben külön-külön mutathat a boldogságelvű első sor és a kozmikus arányú második sor felszólítása. Kabdebó Lóránttal beszélgettem egyszer erről, aki volt szíves erre a beszélgetésre egy tanulmányában utalni is.3 Tulajdonképpen már évek óta próbálkoztam azzal, hogy összegyűjtsem a gnórna lehetséges történetét, és ebből kibontsam a József Attila-i értelmezést; Kabdebó Lóránton kívül a Tverdota Györggyel folytatott beszélgetéseknek is sokat köszönhetek. Most ünnepelt barátom, a József Attila-kutató Szőke György tiszteletére megpróbálom összefoglalni ennek az anyaggyűjtésnek, illetve töprengésnek néhány eredményét. Gnómának neveztem az előbb a híres szállóigét, tehát feltételezem azt, hogy mintája is eleve egy szállóige; a szállóigék pedig lehetnek eredetileg idézetek, vagy valóban létezett feliratok, vagy epigrammák átfogalmazásai; én mindenesetre abból az alapfeltevésből indulok ki, hogy József Attila itt a lehető legnagyobb tudatossággal használ fel és alakít át saját céljaira egy meglehetősen közismert és igen hosszú életű szállóigét. Ez pedig nem egyéb, mint a szakirodalomban sok helyen tárgyalt úgynevezett Szardanapal-féle sírfelirat! A mai ókortudomány úgy látja, hogy a görög történeti legendák főhősévé vált Szardanapal[l]osz - mint utolsó asszír király - etimológiailag legalábbis Assurbanapli megfelelője, ha életrajzuk merőben különbözik is. Mindenesetre a források (Poltibiosz, Dión Khrüszosztomosz, Alexandriai Kelemen) szerint már Nagy Sándor katonái látták a - valószínűleg asszír ékírással feliratozott - síremléket, 3 Balogh László, József Attila. In: Kortársak József Attiláról, III. Szerk. Bokor László, sajtó alá rendezte és jegyzetekkel ellátta Tverdota György, Akadémiai Kiadó, Bp., 1987. 1854. Vö. Kabdebó Lóránt, A klasszikus irodalom esélye a dialogikus poétikai gyakorlatban. Kérdések József Attila Ars poetica című versének olvasási hagyományában. In: Újraolvasó. Tanulmányok József Attiláról. Szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár Szabó Ernő, Kulcsár-Szabó Zoltán, Menyhért Anna, Anonymus, Bp., 2001. 230-231.; a marxizmus és freudizmus együttes jelenléte által okozott paradoxonokhoz vö. Sárközy Péter, „Kiterítenek úgyis". József Attila kései költészetéről. Argumentum, Bp., 2001. 72—73. 80