Hild Márta - Madarász Aladár: Az „ezüst pillanatok” nyomában. Tanulmányok Bekker Zsuzsa emlékére (Pécs, 2017)
I. HAZAI TÁJAKON - Kovács György: A gazdasági szabadság kérdése a két világháború közötti magyar közgazdasági gondolkodásban és a szegedi egyetem nemzetgazdászai
Kovács György polisztikus verseny romboló hatását csak így lehet megszüntetni, bár ez már igen messzemenő állami beavatkozást jelent. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogyha a piac mindkét oldalán fennálló oligopolisztikus versenyből eredően létrejött keresleti és kínálati oldali kartellek állnak egymással szemben, a kényszerkartell sem megoldás, hiszen a horizontális mellett a vertikális egyesülés lehetne a megoldás, ami nehezebben kivitelezhető, illetve tulajdonképpen így is fennmaradna a szembenállás két oldal között: egyrészt a vállalkozói egyesületek, másrészt a szakszervezetek között, amire tulajdonképpen csak egyfajta korporációs rendszer kiépítése adhat választ. Végkövetkeztetésében megfogalmazza, hogy a laissez-faire alapján álló gazdaságpolitika ideje végleg lejárt, s így az intervenciós gazdaságpolitikára hárul az a feladat, hogy a verseny szabályozó funkcióját mindinkább átvegye (Theiss [1939] 431-440. o.). A szegedi egyetem nemzetgazdászai A korszak közgazdasági gondolkodását élénken foglalkoztató gazdasági szabadság, illetve állami beavatkozás polémiája a neves pesti professzorok munkássága mellett megjelent a két világháború közötti időszak két neves szegedi közgazdászprofesszorának írásaiban is. Párhuzamos életrajzok: ifi. Boér Elek és Surányi-Unger Tivadar Az 1872-ben alapított kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem a trianoni békeszerződés alapján bekövetkezett területveszteségek nyomán, kisebb budapesti kitérő után, 1921-től Szegeden folytatta működését, miután a nemzetgyűlés 1921. június 17-én elfogadta az 1921. évi XXV. törvénycikket, melynek értelmében a kolozsvári egyetem ideiglenesen Szegeden nyert elhelyezést (Devich [1990] 62. o.). Az egyetemen négy kar működött - a Jog- és Államtudományi Kar, az Orvostudományi Kar, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar és a Matematikai és Természettudományi Kar a 62 tanszék közül a jogi és az orvosi karon 16-16, valamint a bölcsészeti karon 18 és a természettudományi karon 12 jött létre [Makk-Marjanucz [2011] 12. o.J, s a Jog- és Államtudományi Kar keretei között működött a Statisztikai és Közgaz92 l