Hild Márta - Madarász Aladár: Az „ezüst pillanatok” nyomában. Tanulmányok Bekker Zsuzsa emlékére (Pécs, 2017)

I. HAZAI TÁJAKON - Kovács György: A gazdasági szabadság kérdése a két világháború közötti magyar közgazdasági gondolkodásban és a szegedi egyetem nemzetgazdászai

A GAZDASÁGI SZABADSÁG KÉRDÉSE... daságtani Tanszék. A második bécsi döntés következtében visszatértek az észak-erdélyi területek, így a Ferenc József Tudományegyetem 1940 októberében visszaköltözött Kolozsvárra, a professzorok jelentős részét Kolozsvárra helyezték át, a Jog- és Államtudományi Kar esetében szinte a teljes professzori kar oda kapott kinevezést. Az 1940-41. tanévtől Sze­geden létrejött a Horthy Miklós Tudományegyetem, de a Jog- és Állam­­tudományi Kar működését Szegeden felfüggesztették, s bár évről-évre az egyetem kezdeményezte a kar újraindítását, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium folyamatosan elutasította az erre irányuló kezdeményezé­seket, így az újraindításra a második világháború végéig már nem került sor (.Devich [1990] 109-123. o.). Már a szegedi egyetem kolozsvári elődintézményében is több neves közgazdászprofesszor működött, így Pisztóry Mór 1891-től a közgazda­ságtan és a pénzügytan tanára volt Kolozsvárott, akinek munkássága a né­met történeti iskola hagyományaira épült (Hild [2002Ű]), illetve Navratil Ákos, aki 1905 és 1918 között tanított a kolozsvári egyetemen, 1909-től a közgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendes tanáraként, akinek né­zeteire viszont leginkább az angol klasszikus politikai gazdaságtan gyako­rolt hatást (Hild [2002a]). Az első világháború utáni időszakban a szegedi egyetemen 1921-1926 között működött professzorként Laky Dezső is, akinek munkássága a statisztika művelésének, oktatásának és gyakorlati alkalmazásának különböző területeire koncentrált (Bekker [2002c]). A szegedi tudományegyetem neves közgazdász professzoraiként vi­szont mindenekelőtt iíj. Boér Elek és Surányi-Unger Tivadar munkás­ságát kell említeni. Boér Elek híres erdélyi jogászcsalád gyermekeként született Kolozsváron 1899-ben, édesapja neves közigazgatási bíró volt. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron folytatta, majd az átköltözés után Szegeden végezte 1922-ben, később a berlini egyetemen (1929-1930- ban), illetve a Yale Egyetemen (1931-1932-ben) is ösztöndíjas volt. Egye­temi pályafutását magántanárként a szegedi egyetemen 1929-ben kezd­te, emellett a kecskeméti református jogakadémián is tanított szerződési és hiteljogot. A visszaköltözést követően 1940-től a kolozsvári egyetem nyilvános rendkívüli tanára, majd 1943-tól nyilvános rendes tanára lett. A második világháború végén visszatért Szegedre, 1945-1949 között itt folytatta nyilvános rendes tanári működését. 1941-ben lett a MTA levele­ző tagja - székfoglaló értekezése A közgazdaságtan rendszere és a politika, amely tükrözi a közgazdasági kérdések szélesebb társadalomtudományi 93

Next