Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő. Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig (Pécs, 2014)

Nászút féláron

NÁSZÚT FÉLÁRON 1936 ‘ Az 1936-os esztendő a nagy fellendülés időszaka a magyar filmgyártás­ban. Évről évre több film készül, s bár a műfajok skálája nem szélesedik, a külföldi eladhatóság érdekében futószalagon gyártják a jól megcsinált, szórakoztató darabokat. Székely István nagymester volt ebben. A Hyppolit, a lakáj sikere egyszer s mindenkorra megalapozta tekintélyét. A közön­ség vígjátékot akart látni a vásznon. A nagy gazdasági válság ugyan véget ért, de már újabb baljós jelek tünedeznek föl a világ politikai horizontján. Mussolini Afrikában háborúzik, Hitler rohamtempóban fegyverkezik, Spa­nyolországban már folyik a polgárháború. Magyarországon egy játékgyárban az a pletyka terjed, hogy elbocsát­ják a férjhez menő női alkalmazottakat. Ez persze csak kósza hírverés, az terjeszti, aki nem akar nősülni, csak a fiatal és csinos hölgyek között legyeskedni. Egy ifjú pár esküvői papírok nélkül veszi igénybe a nászuta­soknak járó olaszországi kedvezményt. Ám az okos menyasszony rájön a turpisságra, hogy nincs a cégnél semmiféle házasodási tilalom. Cserébe ő is cselt eszel ki. Vőlegénye hiányos nyelvtudását kihasználva anyakönyv­vezető elé viszi. Jávor partnernője, a kor egyik legbájosabb színésznője. Ágay Irén Szé­kely István rendező felesége volt, s 1938-as emigrációjuk után Amerikában még két hímben játszott, de igen fiatalon meghalt. Kabos Gyula ezúttal cégvezetőként jópofáskodik rövidke szerepében. Ez a hím is népszerű slágerré tett egy dalt. Gyöngy Pál zeneszerző dallamaira énekelte Jávor: „Madonna drága, küldjön egy mosolyt felém.” A stáb természetesen erede­ti helyszíneken, Itália fényes ege alatt, Nápoly közelében forgatta a külső jeleneteket. A nézők pedig imádták ezt a hímet, tódultak hozzá a Fórum moziba 1936 baljós őszén. ■ 19

Next