Kelecsényi László: Klasszikus, kultikus, korfestő. Magyar hangosfilm kalauz 1931-től napjainkig (Pécs, 2014)
Valamit visz a víz
Valamit visz a víz ■ Zilahy Lajos író már bemutatkozott önálló rendezőként [Hazajáró lélek) , ezúttal azonban jóbbnak látta, ha társalkotót vesz maga mellé. Választása Oláh Gusztávra, az Operaház kitűnő díszlettervezőjére és rendezőjére esett. A Pegazus Vállalat produkciójában készült filmet a szakkönyvek egyöntetűen a korszak legszebben fényképezett magyar alkotásának tartják. Makay Árpád jeleskedett az operatőr munkakörében. Zilahy saját regényét vitte hímre. Az 1928-ban megjelent Valamit visz a vízben ugyanaz foglalkoztatja, mint a hallatlan népszerűségű Halálos tavaszban. A férfi gyötrő választásképtelensége kétféle nőtípus között. A szereplőknek itt nincs semmiféle társadalmi meghatározottsága, úgyszólván időtlen időben játszódik a történet. Egy vízből kimentett, öngyilkos nő elcsavarja megmentője, a becsületes családapa fejét. A szokványosnak látszó szituációból életszagú, vérre menő dráma kerekedik. A férhlélek örök dilemmája bontakozik ki, a családi élet nyugalma, hűséges asszony, gyerekek, vagy izgalmas élet egy vadítóan vonzó, titokzatos nő oldalán. Más nem játszhatta volna ezt a két szerepet, mint a korszak legnagyobb női és férfi sztárja. Karády és Jávor művészileg hitelesebben ismétli meg a Halálos tavasz megrázó szerelmi kettősét. A titokzatos, azonosíthatatlan démont mintha egyenesen Karádyra szabták volna. A vergődő, döntésképtelen férü már sokszor öltött testet Jávor Pál megformálásában. Utoljára játszottak együtt, több közös hímjük nem készült. Zilahy bátor cselekedete, hogy hímje egyik poétikus jelenetében József Attila Óda című versének Polgár Tibor által megzenésített részletét énekelteti el Karádyval. A művészi értékűnek szánt, és helyenként valóban kitűnő film sajnos nem érhette el az alkotói által kívánt hatást. Hat héttel a bemutatója után megszállták Magyarországot a németek. A valóságosabb tragédiák ideje jött el. 54 ■ r '