Murányi Gábor: Szövedékek. 50 év, 50 írás József Attiláról (Pécs, 2022)
Szép szópárbaj. József Attila és Fejtő Ferenc vitatott barátsága
Szép szópárbaj Közös útjuk Fejtő szabadulása után lassan-lassan - s József Attila esetében átmenetileg - a szociáldemokratákhoz vezetett, majd 1936 márciusában útjára indult a mindössze négy évig megjelenő, ám az irodalomtörténetben új fejezetet nyitó lap, a Szép Szó. Szerkesztői a hírlapíró és tanulmányszerző Ignotus Pál és József Attila voltak, ám a meghirdetett szándéka szerint a liberalizmust szociális érzékenységgel elegyítő folyóirat körül még számosan bábáskodtak, így például a József Attilánál majd másfél évtizeddel idősebb s vele kezdetben mester-tanítvány viszonyban is álló, ám a költő jelentőségét felismerő esztéta, Németh Andor, valamint a mecénás Hatvany Bertalan orientalista és persze Fejtő Ferenc. Ez a csoport látta meg József Attilában a nagy költőt. S hogy nem csupán utólag, arra bizonyíték: Németh Andor több érzékeny kritikája és Fejtő Ferencnek Fülöp Ernő álnéven közölt tanulmánya - még a Szép Szó előtti időből - 1935 februárjában a Korunk című kolozsvári irodalmi szemlében. A Medvetánc című gyűjteményes József Attila-kötet megjelenése után pedig Fejtő volt az, aki először jelölte ki József Attila helyét a Parnasszuson Petőfi Sándor és Ady Endre mellett. Mindezek fényében igen tanulságos, hogy a költő halálát követő időkben mikor s milyen vádakkal illették Fejtőt, s persze magát a Szép Szó körét, azt az állandó ösztönzést adó baráti közösséget is, amely élete utolsó két esztendejében a betegségével - s az őt körülvevő „otthontalan csupa-csősz” világgal - viaskodó József Attilának menedéket s a vágyott elismerésből legalább morzsákat nyújtott. Nemritkán azzal, hogy a mind gyakrabban letargiába eső s a szoros leadási határidőkre fittyet hányó költőből újra és újra olyan programverseket préselt ki, mint az 1936-os A Dunánál, vagy a következő évi könyvnapi számba rendelt Hazám. Μ első vádakat Fejtővel szemben József Attila élettársa, az 1936-ban a kommunista mozgalommal egy időben elhagyott Szántó Judit - Németh Andor találó megállapítása szerint: a „proletár Jeanne d’Arc” - terjesztette. A reggeltől estig robotoló, a költőnek, ha kölcsönös szerelmet nem is, de gondoskodást nyújtó nőt Fejtő kétségkívül többször megsebezte írásban is, baráti körben is, amikor a férfias szerelmi lírát számon kérve , mentegetődzésre késztette József Attilát: „Juditnak nem tudok szerelmes verset írni.” A női bosszú nem maradt el: a költővel való szakítás után Szántó Judit részletesen ecsetelte boldog-boldogtalannak, hogy jó ideje Fejtő veszi fel József Attila szerkesztői fizetését. A pletyka termékeny talajra lelt a költő nővéreinél, bizonyság rá József Jolánnak 1940-ben, a Cserépfalvi Kiadónál öccséről közreadott életrajza. De helyt adott 153