Murányi Gábor: Szövedékek. 50 év, 50 írás József Attiláról (Pécs, 2022)
Mű, emlék, védelem. Közterek József Attilái
Mű, emlék, védelem Közterek József Attilái 77 I^öltőtársakért is helytáll József Attila szobra a Parlament előtt, s ha eltávolítják, vele együtt olyan irodalmi nagyságokat száműznek, mint az ország házát szüntelenül ostorozó Vörösmarty Mihály, a Kossuth Lajos orra alá is borsot törő Petőfi Sándor, vagy a Tisza Istvánt vad geszti bolondnak, kora parlamentjét pedig rendre „hazugságházként” emlegető Ady Endre. Ezzel is érvelt a megfontolt fogalmazásairól ismert Tverdota György, a József Attila-kutatás szaktekintélye, aki az Élet és Irodalomban tőle szokatlanul éles hangú esszével szólt hozzá a közvéleményt október közepe óta foglalkoztató skandalumhoz. * Az ideológiai és politikai csatározások kereszttüzébe került József Attila-emlékművet 1980 decemberének legvégén avatták fel a Parlament déli oldalánál, Andrássy Gyula lovas szobrának akkor már 35 éve hűlt helyén. A költő születésének 75. évfordulóját a Magyar Szocialista Munkáspárt ezzel az aktussal terven felül kívánta megkoronázni. 1979-ben az aprólékosan kidolgozott emlékév eseményei között ugyanis nem szerepelt Marton László alkotásának felállítása. A kapkodásra jellemző, hogy „a három lépcsőfokon ülő szobor” elvi engedélyeztetését az akkori kulturális miniszter - az élete alkonyán a Fidesz holdudvarában sertepertélő - Pozsgay Imre csak szeptemberben kérvényezte kommunista pártbeli főnökeitől. Az átadás „végső határidejét” pedig azért kellett még húsz nappal eltolni, mert a Vadász György tervezte talapzat fundamentumát először 180 fokkal elfordítva betonozták ki. A korabeli kritika szinte egyöntetű fanyalgással fogadta a köztéri szobrászat felkapott mesterének, Mártonnak . A költő emlékműve a Kossuth tér peremére került, többek véleménye szerint ott, a Dunához közelebb, még jobb helyen is van. Magam változatlanul nem vagyok híve a politikai megfontolások szerinti szoboráthelyezéseknek. 196