Murányi Gábor: Szövedékek. 50 év, 50 írás József Attiláról (Pécs, 2022)
Egy nap József Attilával. Minden verseit hallgatva
Egy nap József Attilával Minden verseit hallgatva .^Azt hiszem, József Attilánál nincs szerencsésebb költője e századnak. Hogy ennek a kijelentésnek az ellenkezőjére számolhatatlanul hozhatnék érveket? Igaz, József Attila, a „dudás”, életében is, utóéletében is megjárta a poklok poklát, az emberi szenvedések bugyraiban mártózott meg, s vélhetően igazat adhatunk Radnóti Miklósnak, a negyedgenerációval későbbi költőtársnak, aki 1941-ben, a négy esztendővel azelőtt öngyilkosságba menekült József Attila hátrahagyott verseihez írt jegyzetében azt mondta: „Ilyen természetes halált csak egy költő halt a magyar irodalomban, Petőfi Sándor, a magyar szabadság költője a segesvári csatatéren. Nem bírta volna elviselni azt, ami utána következett.” Mint ahogy nehezen viselhette volna el a még utána következőket, az agyonhallgatást, majd az ordas kisajátítást, sőt: kisajátításokat (melynek legutóbbi, mosolyogtatóan szánalmas próbálkozása volt az az összeállítás, amelyet a Szent István Társulat adott ki József Attila istenes verseiből), a méltatlan szitkokat és a még méltatlanabb, hazugságra épülő dicshimnuszokat. Mégis, ennek ellenére, illetve talán ennek is köszönhetően József Attila élete, művészete „nyitott könyv”. Az életmű feldolgozott, noha az nem mondható, hogy könnyű lenne szétválasztani az igazat az összehordott valóditól. De hát most nem a József Attila-problémákról akarok szólni, hanem arról a „szent őrületről”, amelynek végeredménye immár megszületett, együtt van: József Attila összes verse - hangban, tíz kazettán. A kultúra valódi eseményeire figyelőknek ez persze nem újdonság, mint ahogy a Magyar Rádió kiadásában - a Soros Alapítvány támogatásával - közreadott tíz kazetta sem előzmény, előzmények nélküli. Több mint fél évtizede már, hogy a Fiatal Művészek Klubja 1988. április 11-én egésznapos zarándokhellyé szenteltetett benn, az oszlopsorok között székek, középen egy „sza 92