Rainer M. János (szerk.): A szovjet típusú rendszer időszakának vitatott kérdései (Pécs, 2022)
Oktatás- és tudomány(politika) - Felkért hozzászólások - Szabó Zoltán András: A Magyar Pedagógia című folyóirat mennyiségi és tartalmi változásai az 1961 utáni időszakban – megközelítési lehetőségek
A Magyar Pedagógia című folyóirat... 277 A folyóirat története, illetve mennyiségi és tartalmi változásai kapcsán három olyan szempontra szeretnék kitérni, ami a korábban elhangzott felszólalásokban is hangsúlyos – illetve a jelzett kutatás szempontjából releváns – elemként jelent meg. Az első a kontinuitás– diszkontinuitás problémaköre, melynek kapcsán prezentációmban elsősorban a mennyiségi aspektusok kerülnek előtérbe. Ebben a részben azt szeretném bemutatni, hogy hogyan változott a folyóirat publikálási hajlandósága, illetve ezzel összefüggésben mekkora teret biztosított a periodika a tudományos közlemények számára. A második kérdéskör e mennyiségi (madártávlati) perspektívából a minőség irányába mozdul, és azt kívánja áttekinteni, hogy a folyóiratban publikált közlemények témaválasztásainak, tematikai preferenciáinak feltárásához milyen vizsgálati lehetőségek kínálkoznak. A harmadik problémakör arra kíván kitérni, hogy a kiválasztott témákat milyen kutatásmódszertani megközelítéssel dolgozták fel a szerzők, azaz hogyan érhetőek tetten a bevezető referátumban is jelzett interdiszciplinaritás jegyei a tudományos kommunikációban. Bár jelen hozzászólásban nem érintem, e három, egymás mellett megjelenő aspektuson túl horizontális szempontként jelenhet meg a köztörténeti változások hatása a tudományra, illetve ezen belül a neveléstudomány diszciplínájára. A fentebb bemutatott három kérdés megválaszolását célzó, a számítógéppel támogatott tartalomelemzés módszerét is segítségül hívó vizsgálat eredményeire jelen írás keretében csak utalásszerűen van lehetőségem kitérni. Kontinuitás–diszkontinuitás: publikálási intenzitás Az első szempontot tehát a kontinuitás–diszkontinuitás kérdésének a publikációk mennyisége alapján végzett elemzése jelenti. A Magyar Pedagógiában közzétett cikkek számát áttekintve láthatóvá válik, hogy az 1961-es újraindítást követően először csökkenésnek indul az írásművek mennyisége, azonban 1965-től kezdődően már növekedés tapasztalható, amely 1971-ben tetőzött. Ez az esztendő jelenti egyben a vizsgált időszak csúcspontját, amikor is 104 önálló (vagy önállóként