Rainer M. János (szerk.): Elit és szubelit a Kádár-korszakban - közelítések (Pécs, 2021)
ÉRTELMISÉGI ELIT - Somlai Katalin: AMERIKÁBÓL JÖTTEK, HÍRES MESTERSÉGÜK: FORDOSOK.
152 SoMlai katalin azok is, akiknek pályafutása korai haláluk miatt nem tudott kiteljesedni. Legtöbbjük – az ösztöndíjasok fele – a tudományok doktora fokozatot szerezte meg, őket követi az akadémiai tagok száma. A Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé huszonhatukat választották be: tizenhatukat még a Kádár-korszakban, ötüket – Fónagy Ivánt, Gunda Bélát, Márkus Györgyöt, Szelényi Ivánt és Telegdy Gyulát – 1990-ben a rendszerváltással párhuzamosan, mintegy tudományos eredményeik utólagos elismeréseként. Az egykori fordosok átlagéletkora az MTA levelező tagjává való választásukkor így is alacsonynak mondható, 56 év. Az akadémikusok számát körükben némileg tovább növelik azok (3 fő), akik a magyar tudóstestületbe nem kerültek be, de külföldi akadémiák beválasztották tagjaik közé. Hofer Tamás a svéd Királyi Gusztáv Adolf Akadémia, Lenkei Péter a New York-i Tudományos Akadémia, Telegdi Zsigmond a Szász Tudományos Akadémia tagja lett. Harmincnyolc ösztöndíjast neveztek ki legalább egy intézmény élére a hatvanas évektől napjainkig. A hetvenes években, azaz hazatérésük után hozzávetőleg egy évtizeden belül tizenegy fordos lépett elő intézeti vagy egyetemi vezetővé. Így Amerikában tanult kutató irányította a Mechanikai Technológiai és Anyagszerkezeti Intézetet, a Mezőgazdasági Növénynemesítési és Növénytermesztési Kutatóintézetet, a Műanyagipari Kutató Intézetet, a Növényvédelmi Kutatóintézetetet, a Textilipari Kutatóintézetet, a Tömegkommunikációs Kutatóközpontot, a Történettudományi Intézetet, a Szegedi Biológiai Központ Biofizikai Intézetét, a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetét, és Amerikából hazatértek voltak a BME, az MKKE, a SOTE és a POTE vezetésében is. A fordosok egy másik köre, 12 fő, a nyolcvanas évekre érte el az intézményvezetői szintet. Ekkor lett többek között Bökönyi Sándor a Régészeti Intézet, Hofer Tamás a Néprajzi Kutató Intézet, Haszpra Ottó a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Medzihradszky Kálmán az ELTE rektorhelyettese és az ELTE TTK dékánja, Telegdy Gyula a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Kar dékánja, Bora Gyula az MKKE rektorhelyettese, Berend T. Iván az MTA elnöke, Kulcsár Kálmán az MTA főtitkárhelyettese, Varga György a Figyelő főszerkesztője, Hoós János előbb az Országos Tervhivatal, majd a KSH elnöke, Kádár Béla a Tervgazdasági Intézet igazgatója. A hetvenes években vezetővé előlépők jellemzően nem voltak már irányító pozícióban a Kádár-korszak végére, a nyolcvanas években kinevezettek azonban,