Vonyó József: Személyiség és történelem. A történelmi személyiség. A történeti életrajz módszertani kérdései (Pécs, 2017)

PÁRHUZAMOK. KETTES, HÁRMAS ÉLETRAJZOK ÉS PROZOPOGRÁFIA - Fedeles Tamás: Miklós király és Lőrinc herceg. Az utolsó két Újlaki vázlatos pályaképe

Miklós király és Lőrinc herceg elterülő, Erdélyt is magában foglaló részt. A további öt elöljáró (Jan Gisk­­ra, Pelsőci Bebek Imre, Rozgonyi György, Guti Ország Mihály és Szent­­miklósi Pongrác) hatásköre jóval szűkebb területre terjedt csak ki.40 Mik­lós bölcs, előrelátó politikusként a Magyarországon a 15. század elejétől hatalmukat építő Cilleikkel is igyekezett jó kapcsolatot ápolni. Különösen annak ismeretében volt kiváltképp hasznos e törekvése, hogy a Cilleiek a vajda másik szövetségesével, Hunyadival - finoman fogalmazva - nem ápoltak bensőséges viszonyt.41 1445. október 15-én Ciliéi Ulrik és Fri­gyes, valamint Újlaki Miklós kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek Bécsben.42 Tekintélyét és territoriális hatalmát egyaránt jól mutatja, hogy Hunyadi János kormányzó 1448-ban az oszmánok ellen vezetett hadjárat idejére helytartóvá (vicarius generalis) nevezte ki.43 Kiváló politikai érzé­ke az 1450-es években is többször megmutatkozott. Először Garai Lász­lóval és Hunyadi Jánossal lépett szövetségre (1450), majd V. László tény­leges uralkodását követően hamarosan létrehozták a Cillei-Garai-Újlaki ligát (1453). Utóbbi a királyi hatalom megerősítésének látszólagos cél­jával alakult, jóllehet a hatalomra vágyó főurak szándéka sokkal inkább az egykori kormányzó, Hunyadi pozíciójának gyengítésére irányult.44 A nándorfehérvári hős halálát követően (1456) Garaival együtt része volt Hunyadi László hóhérkézre juttatásában.45 Mátyás megválasztását követően hamarosan az ifjú uralkodó ellen­zékének vezetője lett. A hatalomból egyre inkább kiszoruló elégedetlen­kedők 1459 februárjában Újlaki (Hunyadi László kivégzését követően a családtól elfoglalt) németújvári várában gyűltek össze, ahol III. Frigyes 40 Decreta Regni Hungáriáé 1301-1457. Collectionem manuscriptam Francisci Döry ad­­ditamentis auxerunt, commentariis notisque illustraverunt Georgius Bónis, Vera Bács­kai. (Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 11.) Budapest, 1976. 342-343.; Kovachich Martinus Georgius: Supplementum ad Vestigia Comitiorum. II. Buda 1800. 19. 41 Erre lásd pl. Pálosfalvi Tamás: Cilleiek és Tallóciak: küzdelem Szlavóniáért (1440- 1448). Századok, 134. (2000) 45-98. passim. 42 Österreichisches Staatsarhiv, Haus-, Hof- und Staatsarchiv (A továbbiakban; HHStA), Familienarchiv Erdödy, Urkunden (A továbbiakban: EDU) nr. 11 079. 43 MNL OL DL 34 116. 44 Engel Pál - Kristó Gyula - Kubinyi András: Magyarország története 1301-1526. Buda­pest, 1998. 208-209. 45 Erre lásd Pálosfalvi Tamás: Tettes vagy áldozat? Hunyadi László halála. Századok, 149. (2015) 383-441. 147

Next