Varga Szabolcs (szerk.): Vészterhes idők a Mecsekalján. Háborúk, járványok és természeti katasztrófák Pécsett az ókortól a második világháborúg (Pécs, 2017)
Varga J. János: Jelenségek, égi jelek, jóslatok az oszmán „holdfogyatkozás” kezdetén 1680-1686
Jelenségek, égi jelek, jóslatok az oszmán „holdfogyatkozás” kezdetén... Az 1680/1681-es égi jelenség hatásán túltett a következő esztendő augusztusszeptemberében felbukkant kométa. Ezt minden bizonnyal a két égitest megjelenésének gyors egymás utánisága és nagy fényessége mellett az 1682-es „jövevény” sok évszázados ismerete - no, meg a magyarországi politikai és katonai események baljóslatú alakulása - okozta. Régóta megfigyelték, feltűnéséről sokszor beszámoltak,32 és égi vándorútját rendkívüli eseményekkel hozták összefüggésbe. Már Kr. e. 240 körül megemlékeztek róla babilóniai és kínai feljegyzésekben, bár akkor még nem tudták, hogy ugyanaz az üstökös tér vissza időszakonként. Kr. e. 12-ben is látták, ezért később kapcsolatba hozták a Jézus születését jelző betlehemi csillaggal.33 Később országok, birodalmak bukását, uralkodók halálát kötötték „látogatásaihoz”: 451-ben Attila hun király hatalmának megrendülését (catalaunumi csata), 1066-ban II. Harold angol király elestét a Hódító Vilmossal megvívott Hastings melletti csatában, 1382-ben I. (Nagy) Lajos magyar király halálát, és Hunyadi János váratlan elhunytat 1456-ban, röviddel Nándorfehérvár felmentése után.34 Thuróczi János így ír a jeles törökverő eltávozásáról és az egyidejű kométa járásról krónikájában: „Nagy siralom támadt Magyarországon. Szinte az egész kereszténységet felzavarta a nagy fájdalom, midőn meghallotta, hogy első harcosa befejezte életét. Fenn a magas égboltozat csillagai is megjósolták halálát; ugyanis halála előtt a magas légben csodálatos üstökös csillag jelent meg.”35 Ismétlődő visszatérései hovatovább az emberiség történetének „részesévé”, „alakítójává” tették, ezért helyet kapott a képi, művészi ábrázolásokon is. Valószínűleg II. Tigranesz örmény király (Kr. e. 95-55) is látta 87-ben, ugyanis koronájának díszítése - egy csillag és a mögötte húzódó csóva - a kométát ábrázolja az uralkodó pénzérméjén. A Nürnbergi Krónika egyik miniatúrája az üstökös 684-ben történt visszatérését jeleníti meg, az 1070-es években készült bayeux-i kárpit egy részletén pedig feltűnik II. Harald király feje felett az 1066. évi hastingsi csatában. A jelenet felirata: „Isti mirant stella.” Giotto di Bondone firenzei festőt is megihlette az 1301. évi látványa, mert két évvel később megfestette betlehemi csillagként a padovai Scrovegni kápolna egyik freskóján.36 Számottevő az üstökös 16-17. században népszerű röplap irodalma is. Első nyomtatott ábrázolása - 1456-os járásának emlékezeteként - 1460-ból maradt fenn, azután 70 évre eltűnt a korai sajtóból, majd 1531-ben (két esztendővel Bécs első török ostroma után) megindult a róla szóló hírek áradata. Jellemző „népszerűsűgére” - és a küszöbön álló újabb török háború iránti érdeklődésre -, hogy 1682-es feltűnéséről 24 darab, többségében német nyelvterületen készült nyomtatványt gyűjtött össze a 20. század elején Friedrich Simon Archenhold (1861-1939) a Berlin-Treptow-i csillagvizsgáló igazgatója. De további röplapokat adtak ki más európai országokban is.37 Tudományos leírása Edmond Halley (1656-1742) angol csillagász nevéhez fűződik. A történelmi feljegyzések alapján sejtette, hogy az 1682-ben általa is megfigyelt 32 A történelmi feljegyzések alapján 1910-ben 26. alkalommal látták az üstököst. Erről tudósít a Tolnai Világlapja, 1910. 1051. 33 Landgraf 2010. 34 Uo. 35 Thuróczi 1957.159. 36 Landgraf 2010. 37 Bartha 2005. 141