Nám Móréh M. Emese: Nyárádszentbenedek 700 éve (Marosvásárhely, 2010)
II. Fejezet. Falunk múltja
A hadi szolgálat teljesítését valóban a legalaposabban ellenőrizték, azért is, mert ennek teljesítésétől függött a székely szabadságjogok megtartása. Ennek függvényében a székely katonai rendszer és társadalom történetében Egyed Ákos szerint négy, eléggé elhatárolható szakaszt különböztetünk meg, amelyek egyébként nem mindig esnek egybe a magyar történelmi korszakolással. I. Az első időszak a székelységnek a magyarság történetében való feltűnésével kezdődik, és nagyjából a Hunyadiak uralmáig tart. II. A második szakasz a Hunyadiak uralmától az 1562-es nagy felkelésig, III. a harmadik pedig a felkeléstől az önálló erdélyi fejedelemség fennállásáig, pontosabban a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc leveréséig számítható, míg IV. a negyedik időszak a Habsburg kort ölelte fel 1848-ig. Ha Nyárádszentbenedek falu történetét szeretnénk legalább vázlataiban körvonalazni, szükségszerű volt az előző oldalakon összegzett történelmi keretbe való beillesztése. Ez a döntés azzal indokolható elsősorban, hogy az 1332-1700 közötti időszakból fennmaradt hiteles dokumentumok többnyire katonai nyilvántartások, adólajstromok vagy törvényszéki jegyzőkönyvek, amelyek alapján fel lehet villantani egy-egy történelmi helyzetképet, de természetesen nem nyújthatnak teljes képet a falu lakosainak életéről a település gazdasági és társadalmi fejlődéséről. Másodsorban a székely társadalmi élet a letelepedés után kialakított falurendszerben egész a Mátyás király koráig annyira törvényszerű volt a székely székekben, hogy az akkori falurendszer törénelmi leírását nyugodtan a mi falunk sajátosságának is tulajdoníthatjuk. Ezt igazolják a későbbi időszakból fennmaradt katonai lustrák, adótabellák kifejezései, adatai, vagy az akkori időből fennmaradt határ és dűlőnevek, mint például a Nyilak, Orotvány stb. A Hunyadiak és a székelyek szövetsége A több mint négy évszázad alatt mondhatni belső indíttatások útján kialakult ősi társadalmi struktúrát a Székelyföldön Hunyadi János és fia, Mátyás király igyekeztek rendi keretbe foglalni, az ősi törvényeket írásban az utókor számára is hitelessé és maradandóvá tenni. Közismert, hogy a XV. század elején a török veszedelem volt Magyarország és benne Erdély számára is az a nagy kihívás, amely már fennmaradásukat fenyegette. Hunyadi János, aki 1441-ben erdélyi vajda és székely ispán, 1446-tól Magyarország kormányzója, élére ált a török elleni küzdelemnek. Ebben a küzdelemben a székely hadsereg mondhatni derékhada volt Hunyadinak. A székelyek ott voltak Hunyadi nagy csatáiban: 1442- ben a Tövis és Szentimre közötti ütközetben, 1444-ben Várnánál, 1448-ban Rigómezőn, és 1456-ban Nándorfehérváron. Ismeretes, hogy a nándorfehérvári győzelem emlékére szólalnak meg ma is minden délben a katolikus templomok harangjai a magyarok lakta vidékekeken. Mátyás folytatta apja politikáját, és még szorosabbra igyekezett fűzni kapcsolatait a székelyekkel. Ez mind a katonai, mind a polgári ügyekre egyaránt vonatkozott. Törvé63