Pál-Antal Sándor (szerk.): Székely székek a 18. században 3. Csík-, Gyergyó- és Kászonszék 1701-1722 között (2009)
Csík-, Gyergyó-, Kászonszék a 18. század elején
séget - a jobbágyokat és a zselléreket - is, ami az itteni társadalmi viszonyoknak sajátos jelleget ad. Az összeírások külön rögzítik az egyes társadalmi rétegek - a címeres nemesek, szabad székelyek, jobbágyok, zsellérek, „kóborlók”, szolgák és mások - tagozódását, falvankénti megoszlását és birtokviszonyait. Az adóösszeírásokból hiányoznak a fő- és birtokos nemesek, mivel azok adómentességet élveztek. A rájuk vonatkozó adatokat más típusú összeírások (lásd az 1701. évi alcsíki és az 1702. évi általános lajstromokat) nyújtanak. A lakosság rendi tagozódása, illetve annak alakulása 1703-1722. évi összeírások alapján: 2. sz. táblázat A lakosság rendi tagolódása Csíkszékben a 18. század elején Társadalmi osztályok, rétegek 1703 1713 1722 Család% Család % Család % Fő- és birtokos nemesek 1131 2,5 130*3,4 140*3,1 Armalisták 110 2,3 118 3,1 142 3,2 Szabad székelyek 2559 56,0 2471 64,1 2832 63,4 Jobbágyok 934 20,4 664 17,2 883 19,8 Zsellérek 593 13,0 208 5,4 185 4,1 „Vándorlók”100* 2,2 103*2,7 114 2,6 Molnárok 30*0,7 o* 0,8 31 0,7 Városlakók 40*0,9 40 1,0 49 1,1 Örmények 40*2,0 40 2,3 90 2,0 Összlakosság 4519 100 3804 1004466 100 Ebből az adózó népesség összesen 4226 92,5 3594 91,44326 96,9 * Becsült adatok A társadalmi mobilitás érzékelhető már az 1703- 1722 közötti rövid két évtized alatti időszakban is. Érezhetően megnőtt a nemesség száma, elsősorban az arma- 1 istáknak nevezett címeres nemeseké. Meglepően gyarapodott a szabad székelyek aránya, 56%-ról több mint 63%-ra. Ugyanakkor csökkent a szolgáló népesség aránya, a jobbágyoké és a zselléreké. A csökkenés mélypontját az 1713-as összeírás tükrözi. A járvány utáni időszakban a jobbágyokat illetően visszaállt a korábbi arány. A zselléreknél azonban tovább csökkent. Az általunk elemzett adatok, sajnos, csak rögzítik a változásokat, azok okaira nem adnak magyarázatot. E célból további mélyreható kutatások szükségesek, úgy az igazgatási, mint a családi levéltárakban. A mobilitás jelenségét részletesebben megismerhetjük az adatok társszékekre történő lebontásával. Megjegyezzük, hogy a 17. századi háborús és természeti csapásokat - úgy látszik - Gyergyószék vészelte át a legkevesebb veszteséggel, hisz itt 1703-ra jelentős gyarapodás észlelhető. De megszívlelendő apadás jelentkezett ebben az időszakban Felcsíkon, részben Alcsíkon is, ami a társszékek közötti arányszám megváltozását eredményezte Gyergyó előnyére (15,8%-ról 29%-ra). Amint az előbb utaltunk rá, az 1721-1722. évi összeírás jelzi az egyes székeken belül bekövetkezett módosulásokat is. A legtöbb nemes Alcsíkon élt, zömükben ar-1 A nemesekre vonatkozó adatok 1702. éviek. A jelen kötetben is közölt 1702. évi összeírás nem a családokra, hanem a felnőtt korú férfiakra vonatkozik. Tehát a felnőtt korú nemesek voltak 113-an, nem a családok. A nemes családok száma ennél kevesebb lehetett, mivel több együtt, egy kenyéren élő, apa - fiú - testvér, akik az összeírásban külön szerepelnek, egy családot alkottak. 3. sz. táblázat Csík-Gyergyó-Kászon lakosságának társadalmi megoszlása 1722-ben társszékenként Társadalmi rétegek Alcsík Felesik Gyergyó Kászon Csíkszereda Összesen Család% Család % Család % Család % Család % Család % Fő- és birtokos nemesek 42*2,8 55*4,6 30*2,3 13*3,2 -140* 3,1 Armalisták 63 4,1 31 2,5 35 2,7 13 3,2--142 3,2 Lófő és gyalog székelyek 928 61,1 738 62,0 888 68,6 278 67,7--2832 63,4 Ebből confrater 16-16--32 0,7 Jobbágyok 408 26,8 208 17,5 190 14,7 77 18,7-883 19,8 Zsellérek 52 3,4 77 6,5 27 2,1 29 7,0--185 4,1 Kóborlók 10 0,7 45 3,8 59 4,6--114 2,6 Molnárok 17 1,1 13 1,1--1 0,2--31 0,7 Városlakók-49 1,1 49 U Örmények-24 2,0 66 5,0--90 2,0 Összesen 1520 34,1 1191 26,7 1295 29,0 411 9,1 49 1,14466 100,0 * Becsült adatok. 10