Jakab Sámuel: Termőföldünk az őstelevény. Talajismertető (Marosvásárhely, 2004)
23. A műtrágyázás hatása a talajra
oxigénfogyasztását ellensúlyozza. Azzal tehát, hogy műtrágyázással a növények zöldtömegét megsokszorozzuk, a táj, a környezet levegőjét tisztítjuk. Kiszámították, hogy egy olyan kukoricatáblán, amely 6300 kg/ha szemtermést ad, a növényállomány évente 18,5 t/ha szén-dioxidot von ki a levegőből, s megközelítőleg 15 t/ha oxigént bocsát ki. Ez azt jelenti, hogy egy hektár kukorica egy év alatt 30 ember oxigénszükségletét biztositja. Érdemes ennek hatását egybevetni erdeink légtisztító szerepével, amely mintegy 2 ember évi oxigénszükségletét fedezi hektáronként. További hatásként a trágyázott - nagyobb tömeget, sűrűbb növényállományt - és nagyobb borítottságot biztosító növénytakaró talajvédő hatását említjük meg. A lepusztult, erodált talajokon a műtrágyázással elért nagyobb tennés a további károk megelőzését és az erodált talaj jobb hasznosítását eredményezi. Kedvező hatásként említhető a műtrágyázás nyomán beálló harmonikusabb tápanyag-gazdálkodás következményeként jelentkező kisebb fajlagos vízfogyasztás. Az a növény ugyanis, amely elegendő és kedvező arányú tápanyagot vehet fel, az egységnyi szerves anyag termeléséhez kevesebb vizet használ, és így a környezet természetes adottsága által nyújtott vízkészlet nagyobb hatásfokkal hasznosul. A műtrágyázás következő közvetlen hatását a nagyobb mennyiségű visszamaradt szár és tarló talajba juttatása jelenti. Ez a talajba jutó szerves anyag lebomlása, átalakulása minden talajdinamikai folyamat motorjaként tekinthető; a tápanyag-feltáródás előfeltételeként is, a talaj megújulását, önfejlődését szolgálja. A műtrágyák hatásának jelentős csoportja már nem a fő hatóanyag eredménye, hanem a kísérő-, valamint az adalékanyagoknak tudható be. Annak ellenére, hogy a műtrágyázás és a műtrágyaipar újabb irányzata olyan műtrágyákat kíván előállítani, amelyek hatóanyag-tartalma nagy, és csak kevés más anyagot tartalmaznak, mégis a ma használt műtrágyák nagy része a fő tápanyagon kívül más elemeket is visz a talajba. Pl. a nitrogénműtrágyák egy része jelentős mennyiségű kalciumot vagy magnéziumot tartalmaz, míg más része ként vagy szént. A foszforműtrágyák többsége kalciumot és ként tartalmaz. Ezeknek elsősorban a növénytáplálkozásban mutatkozó szerepét kell a környezeti feltételek javítása oldalára elkönyvelni. Ilyen irányú hatásuk olyan nagy lehet, hogy egyes esetekben a fő hatóanyag termésfokozó hatását is meghaladhatja. De nemcsak mint tápanyagok vehetők tekintetbe, hanem a kalcium és magnézium talajjavító anyagként is hathat. Ennek ismeretében ma már több országban az agrokémikusok azon a véleményen vannak, hogy a meszezéses talajjavítás fölösleges ott, ahol rendszeres, nagy adagú műtrágyázás folyik, olyan anyagokkal, amelyek jelentős arányban tartalmaznak kalciumot is. A kísérőanyagok közt kell megemlítenünk a műtrágyák mikrotápanyag-tartalmát, amely a kiindulási nyersanyag minőségétől és a gyártástechnológiától függően igen széles skálán mozog. 226