Jakab Sámuel: Termőföldünk az őstelevény. Talajismertető (Marosvásárhely, 2004)
23. A műtrágyázás hatása a talajra
23. A MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSA A TAL A JRA A műtrágyázás a vegyipar fejlődésével párhuzamosan jutott egyre nagyobb szerephez, és elmondható, hogy enélkül a fejlett, magas színvonalú mezőgazdasági termelés el sem képzelhető. Hosszú vita folyt a hagyományos istállótrágyázás és a műtrágyázás hívei között, és ma már megnyugtatóan lezárultnak tekinthető azzal, hogy ahol van elegendő istállótrágya vagy bármilyen más szervestrágya, annak felhasználása szükséges és indokolt, de ahol nincs elegendő, vagy ahol nagyobb hozamra törekednek a növénytermesztésben, ún. intenzív és szuperintenzív termesztésre, ott a tápanyag-kiegészítés műtrágya formájában elengedhetetlen. Az így megnyílt lehetőségek előtt csak egyetlen határ volt a közelmúltig: a termésgörbe maximuma, illetve a gazdasági optimum. Vagyis a műtrágya-felhasználást csak az irányította, hogy meddig jár az egységnyi mütrágyamennyiség felhasználása többletterméssel, illetve meddig adható el a többlettermés magasabb áron, mint a megtermeléshez szükséges kiadások. Az előbbi mérlegeléséhez ma még egy határértéknek kell járulnia, és ez a környezetvédelmi optimum. Ezen azt a hatékony és gazdaságos műtrágyamennyiséget értjük, amely még nem okoz kárt a környezetben. Az utóbbi időben tájainkon is divattá - egyben szükségessé is - vált a biogazdálkodásról vagy ökológiai gazdálkodásról beszélni. Sok még e tekintetben a kérdés téves, kizárólagos megközelítése, a műtrágyák teljes mellőzésével. Éppen ezért szükséges a műtrágyák kedvező és kedvezőtlen hatását talajvédelmi, s általában környezetvédelmi szemszögből is vizsgálnunk, és csak ennek ismeretében határozzuk meg az optimum fogalmát. 23.1. A MŰTRÁGYÁZÁS KEDVEZŐ HATÁSA A környezetvédelem nézőpontjából a talajba juttatott tápanyagok elsődleges hatása a termés mennyiségében nyilvánul meg. Ez már önmagában is kedvező hatásként könyvelhető el az ember környezete vonatkozásában, mert hozzájárul a környezet - a természeti feltételek - jobb kihasználásához. A műtrágyázás a növényi tápanyagok dinamikájában döntő minőségi és menynyiségi változásokat idéz elő a talaj-növény rendszerben. Ez a kedvező hatás oly nagy, hogy messze felülmúlja a talajban eredetileg meglévő és a műtrágyákkal a talajba juttatott tápanyagok arányát. Ezen az elsődleges hatáson kívül azonban még számos olyan kedvező hatás is felsorakoztatható, amelyek a környezetet befolyásolják. Ezek közül a több növény, a nagyobb zöldtömeg által képzett nagyobb asszimilációs felület hatását emeljük ki, amely a légkör szén-dioxid-tartalmát megköti, és ugyanakkor növeli annak oxigéntartalmát. A növényzet e funkciója révén a táj tüdeje, amely a települések és ipartelepek szén-dioxid-termelését, ill. 225