Kabay Lizett: Világszarvas, világtáltos (Marosvásárhely, 2008)
14. Fejezet. A tündér neve és körforgása
A TÜNDÉR NEVE ÉS KÖRFORGÁSA helyzeténél fogva világtündér, világ ősanyja, istenasszony. Mindez az apajogú társadalom kialakulása előtti hagyomány, tehát még mielőtt a férfi Göncöl emelkedett volna ebbe a magaslatba, a csak az Egy-et megillető helyre. Két tengely nem állhat ugyanott. Ennek köszönhetően az eddig rokon hangzása ellenére mellőzött sumer dingir ’isten’ és a török tengri szintén ’isten’ és a magyar tündér jelentéstartalma rávilágít a hangtani egyezés indokolt, nem véletlen voltára. Sőt, a kék tenger és a kék ég istenének, tengri-nek a neve is azonos lehet annak okán, hogy a két óriási kékség egymás tükörképe. József Attila versében a Mama kékítőt old az ég vizében. Elég messzire jutottunk a hivatalosan jelentéktelennek elkönyvelt tündértől, de mégsem érkeztünk el a nyugvópontig. Göncöl és a tündérasszony helycseréje izgalmat okoz. Ugyanis Göncölnek a szekere istennyilával, villámmal van tele, járművének a gördülése dörgés, tehát a szekérben viharisten ül a javából. (Aztán Illés is beszállt...) Göncöl, akit egyesek a „magyarok Istenének” tartanak, mások úgy tudják, az ő vállán át lehet az Atyaistenhez jutni, aligha csak a helyét foglalta el a tündérkirálynőnek, valószínűleg a szekerét és annak a rakományát is tőle örökölte. A régi istennek gyakran csak a neve változik, leszállhat a rangja is, de a hozzá, és főként a székhelyéhez fűzött hitképzetek öröklődnek. Toroczkai csillagnévjegyzékében a Kisgöncöl Tündérkirálynészekere néven is szerepel, ki hinné üresnek az ég úrnőjének a szekerét? Itt sem válik el egymástól a szarvas és a tündér, a Kisgöncölhöz legközelebb eső, szabad szemmel is látható csillagzat a Szarvasnyom, a Vénusz pedig nemcsak esthajnalcsillag, eleink Szarvaslegeltetőnek is mondták. A Tejút nyugati csillaghalmazában ragyog a Tündérektánca, Nagytátos és Kistátos (Pegazus és Kisió); Magyarok csillaga a Jupiter, székelyek csillaga a Saturnus. A Sárkány csillagkép latinul is Sárkány: Draco, de tudni való, hogy a felleglovas képzeletbeli teremtmény végső soron szintén keleti eredetű, s nem lehet a mi hagyatékunktól elkülöníteni. 90. Kisgöncöl vagy Tündérasszonypalotája, Nagyaszszonylárszekere, Tiindérkirálynészekere; mi más lehelne a rakománya, mint villám és mennykő? VILÁGBÁBA Amint számba vesszük az égboltra vetített bűbájosok és táltosok csapatát, nem feledkezhetünk meg a Bábá-ról, aki a szó szoros értelmében ugyancsak központi helyet foglal el, hiszen a Bábamotollája szintén a Sarkcsillag egyik neve. Mesékben a vasorrú bába visszataszító alak, de valaha ő is kettősségében teljes lehetett, csak később csonkult féloldalassá, miután elvesztette világhatalmát. Ne tűnjék túl soknak az örök Egy központi helyén ügyködők száma. Elférnek, bár a tengely egymagában áll, de az alvilágtól a Sarkcsillagig érő hosszán, s a „hétrétű ég” mentén mindnek jut kapaszkodó az évezrek pergésében. A motollájával „keringő bába” világméretéről az Égitest szabadító hősről szóló mesében így értesülünk: „egyik ajka az égen, a másik a földön”. Miután róla is kiderült, hogy eget-földet képes átérni, felismerjük, hogy a világméretű lények tulajdonképpen egyetemes erők megszemélyesítői, a hősnek velük vagy segítségükkel vívott küzdelme olyan magasabb rendű személyi tulajdonságok elnyerésére irányul, amelyekkel beavatkozhat ezeknek a mindent átható szellemi-természeti áramforrásoknak a tevékenységébe. • 89