Hahn István: A próféták forradalma, vallástörténeti és történelmi tanulmányok - Zsidó tudományok (Budapest, 1998)
Mester és társ
Scheiber Sándor TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGA Scheiber Sándort, több külföldi akadémia tagját, egyetemek és főis׳ kólák tiszteletbeli doktorát nem egy tudományág vallja büszkén magáénak. Átfogó, mennyiségében és sokoldalúságában és mélysé׳ gében egyaránt impozáns, 1300'nál több tételt számláló életművét nagyon szűkösen jellemeznénk úgy, hogy annak középpontjában a hebraisztika és a judaisztika áll: hiszen ennek a két, önmagában is roppantul komplex, számos ágazatot magába foglaló tudománynak művelését mindig a legszélesebb kultúrtörténeti, irodalomtörténeti és néptudományi háttér ismeretével és figyelembevételével végzi. De magáénak vallja őt a magyar irodalomtudomány is: Ady Endre és József Attila költeményeinek bibliai és részben aggádikus hátterét ugyanúgy 6 rajzolta meg széles kitekintéssel, mint ahogy Mik׳ száth Kálmán anekdotakincsének keleti folklorisztikus elemeit ő mutatta fel (egyben megvilágítva műveltségének és irodalmi infor׳ málódásának, tehát műhelymunkájának forrásait és módszereit is); egy ׳egy rövid, de annál tényszerűbb cikkben a szívéhez oly közel ál׳ ló Arany János vagy Kiss József olvasmányainak, balladáik folklorisztikus, illetve mondái hátterének eddig homályban maradt vonatkozásait tárta fel, és ezzel személyiségük jobb megértését segí׳ tette elő. A folklór és annak legszélesebb látókört igénylő irányzata, a tárgytörténet is legjobb művelői között tartja számon: s itt elég hivatkozni a Folklór és tárgytörténet két (most már két kiadásban is megjelent) impozáns kötetére, benne olyan trouvaille-okkal, mint a ״szamárlétra” motívum eredetének felderítése, a ״bolygó zsidó” vándormotívum nyomon követése, a népszerű barkochba-játék eredetét nyomozó tanulmányok, a magyar anekdotakincs megannyi elemének felkutatása (״másvilági hírnök”, az ״analfabéta karrierje” - amely még Maugham egy novellájában is helyet talált -, vagy a 242