Hillman, James - Boer, Charles (szerk.): Freud saját szakácskönyve (Budapest, 2010)
IV. Mesterszakácsok fogásai
MESTERSZAKÁCSOK FOGÁSAI tett, hogy nevét Curnonskyra változtatta, lévén latinul az első két szótag ״Miért ne?”; az utolsó szótag pedig azt az igyekezetét hivatott mutatni, hogy a név viselője közelebb kerüljön szeretett orosz tejségeihez) ragaszkodnak - amint azt tetteik tökéletesen igazoljak - a valaha egyeduralkodó álomtejprés maradvanyaihoz. Ezeket a jingoisztikus116 ״maradványokat” a tudományos magyarázatnak mindamellett hamarosan félre kell söpörnie. És nem ritkán úgy találjuk, hogy egészen intelligens személyek, akik más szempontból irtóznak bármitől, ami romantikus természetű (Brillat-Savarin117 például, aki az étkezés művészetéről szóló híres kompendiuma mellett számos kötetet írt a politikáról és a jogról118), oly messzire mennek el, hogy a tejségek jelenségeiben rejlő isteni erők létezésére alapozzák kulináris hitüket.119 Ezen - egyébiránt racionális - írók némelyike továbbá, ״isteni” vagy ״ihletett” tejségekről beszélvén, még a tejségeknek az antikvitás idején eluralkodott istenségében is hisz.120 válik (vö. ״elvegyültem és kiváltam” - József Attila: Kész a leltár). A vajat ezután mossák, gyúrják; gyúrás után a vaj szerkezete egységessé válik, az írócseppek elaprózódnak, és a zsírfázisban elosztanak. Mikroorgazmusok nem tudnak szaporodni. 116Jingoisztikus: a ,jingo’ (ang.): angol sovinisztát - elsősorban soviniszta politikust - jelentő szóból, egyben utalás az egoisztikus késztetésekre. De a kifejezésbe belesűrítődik a ,Jingli’ (ném.): kisfiú, fiúcska, fiatalembér bizalmas megnevezése és a ,jin’ (kínai), ami a kínai dialektikában a negatív, sötét, passzív, női őselvet (a jang ellentétét) jelöli. A ,jingoisztikus’ egyben rejtett utalás Jungra is, a soviniszta német kisfiúra, aki a pszichoanalízisben a negatív, sötét, passzív, női őselvet testesíti meg. Ezt a gondolati szálat folytatják tovább a bekezdés következő mondatai is. 117Anthelme Brillat-Savarin (17551826־): francia mesterszakács, epikureus író. Fő műve a Physiologie du goüt (1826). Magyarul: Az ízlés fiziológiaja. Múzsák Kiadó, Budapest, 1986. 118 Vö. a joghurtról az 99. lábjegyzetben mondottakkal! 119Az animizmus e példája méltó kiegészítése Freud szélesebb körben ismert ez irányú tanainak. Vö. Freud: Totem és tabu. In Sigmund Freud Müvei V. Tömegpszichológia. Társadalomlélektani írások. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1998, 23157־. 120 Freud itt a totemizmus, közelebbről a totem-lakoma kései, európai eredet-változatára utal. Vö. Freud: Totem és tabu. In Sigmund Freud Müvei V. Tömegpszichológia. Társadalomlélektani írások. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1998, 23157־.-99-