Horváth István: Szerkesztő a vészkorszakban. Illyés Gyula és a Magyar Csillag (Budapest, 2014)
5. Fejezet. Szerkesztő a vészkorszakban
A BORI BÁNYÁK ÁLDOZATAI Radnóti Miklós )1944־1909( 1942 júniusa. Radnóti Miklós már több mint hat hónapja leszerelt első munkaszolgálatából. Mivel az ő verseit is több ízben cenzúrázták, inkább műfordításokból próbált megélni. Többek között La Fontaine fabuláit fordította, mert (1942. március 31- tői) élő szerződése volt a Rózsavölgyi és Társa kiadóval 15 mese magyarra fordítására. De nem csak La Fontaine-t fordított, hanem más francia szerzőket is: Paul Scarron, Rémy Belleau, Clément Marót, Gerard de Nerval és Francis Jammes műveit. Radnóti Miklós fordítói munkája éppen abban az időpontban zajlott, amikor Illyés Gyula az új kötetét szerkesztette, A francia irodalom kincsesházát. Illyés Gyula - a saját fordításait is tartalmazó - nagyszabású válogatáskötetében már elhunyt szerzők fordításaiból is válogatott (József Attila, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső), de kortárs fordítókat, írókat és költőket is felkért a munkához, így kerültek a kötetbe Szabó Lőrinc, Bóka László, Cs. Szabó László, Sárközi György, Keresztury Dezső, Jékely Zoltán, Rónay György, Vas István és Rádnóti Miklós kitűnő fordításai. A két író-költő munkásságának e szerencsés konstellációjakor kapcsolódhatunk be levelezésükbe. Radnóti Miklós első Illyés Gyulához írt levelének318 pontos dátuma bizonytalan, vélhetően nem sokkal korábban Illyés Gyula kérte meg őt néhány francia vers lefordítására és elküldésére. ״Kedves Barátom, [1942. június?] íme a Scarron.319 Talán sikerül még lefordítanom a ‘Superbes monuments de l’orgueil des humains’-t is.320 Mellékelek két La Fontaine-t is, nem tudom, hogy odaadtam-é már Neked. Nagyon-nagyon kérlek, ha használsz valamit a fordításokból, küldj kefelevonatot, a múltkori La Fontaine verseken isjavítottam itt-ott, szeretném a kefén is megcsinálni.321 Tisztelettel és szeretettel ölellek: Radnóti Miklós” 153