Kármentő Éva: Muszter. Kis magyar család- és filmtörténet a vágóasztal mellől (Budapest, 2017)
Harmadik fejezet
ben zsákmányolt ajándékokkal. Én megkaptam életem első világoskék nejlonsálját, két nejlonbugyit meg némi csokoládét, narancsot meg banánt. Anyám vidám volt, nagyon feldobta az utazás élménye, életében először utazott külföldre, és mindjárt Nyugatra. Úgy tűnt, elindult a gyógyulás útján. Én is vidám voltam, végre elkezdődött a felnőtt életem. A FELNŐTT ÉLET A főiskolán a tanítás későn, talán csak október elején kezdődött. Egyáltalán nem emlékszem erre a hónapra, valószínűleg semmi érdekes nem történt, vagy talán a későbbi erősebb benyomások mosták ki a fejemből. (De mégis. Emlékszem egy bemutatóra a József Attila Színházban, ahová természetesen Péter cipelt el, Gáli József erős aktuálpolitikai felhangú társadalmi drámájára, a Szabadsághegyre. Hátul ültünk, persze pótszéken, egyszer csak Péter meglök, és azt mondja: - Nézd, ott elöl, ott ül Nagy Imre. - Az előadás vége komoly politikai tüntetéssé fajult.) Egy fontos dolog mégiscsak történt, az Elek Jutka férjhez ment. A tavaszi lányos copfja helyett kerek, asszonyos konttyal jelent meg ősszel. Hozzáment egy káderfiúhoz, akinek lakása is volt. A fiúkkal lassan összebarátkoztunk, megtudtunk egymásról ezt-azt, például, hogy a Gyöngyössy Imrét három évre internálták 50׳-ben, egyetemista korában, minden 106 Gyöngyössy Imre, Chö Cang Szu és Kardos Ferenc