Kelemen Gábor: Pulzáló párhuzamosok. Mitől sajátosak az asszimilálódó magyar zsidók közti barátságok? (Budapest, 2021)
Jeles magyar zsidók közti barátságok - Másodgenerációs magyar zsidónak lenni - Erős Ferenc és Stark András barátsága
MÁSODGENERÁCIÓS MAGYAR ZSIDÓNAK LENNI 2- kel telített kapcsolata később - amikor Makai már Attila fiatalabb nővérének a férje - barátsággá fejlődik. József Attila terapeutáinak zöme (Rapaport Samu, Bak Róbert, Gyömrői Edit) magyar zsidó, nagy szerelme, Vágó Márta - akiről azt írta, „osztálya elragadta tőlem”, zsidó polgárlány volt, ahogy Eisler Klára is stb. Erős és Stark tehát bőven talált fogódzót a közös érdeklődéshez József Attilában, akinek freudomarxista korszakáról Erős maga is publikált.34 A nemzetközi szociálpszichológia nagy szakmai elődjét - Goffman mellett - Erős Elliot Aronsonban találta meg. Erős fordításában 1978-ban adták ki először hazánkban az azóta tucatnyi új, illetve javított kiadást megért, A társas lény című Aronson-könyvet. Az amerikai zsidó Aronson magyar zsidó felesége, a budapesti származású, a deportálást elkerülő holokauszt-túlélő, Vera Rabinek 1947-ben érkezett az USA-ba.35 Számos bíráló és javító javaslatával Vera sokat segített Erősnek a könyv fordításában. Vera fordítás iránti lelkesedése „sokszor engem is kihúzott az időnként rám törő alkotói válságból”, írta Erős a kötet köszönetnyilvánításában.36 A kooperatív tanulásra inspiráló könyvön hazai egyetemisták nemzedékei nőttek fel. Erős két másik jelentős fordítása szintén számára mérvadó gondolkodók, a pszichológus Erik Erikson37 és a filozófus Isaiah Berlin egy-egy műve.38 Az előbbi az identitásról, az utóbbi a szabadságról szól. A fordítások, ahogy kutatási témái is, Erős saját zsidósága „visszavétele” érdekében tett, korántsem egyenes vonalú lépéseiként is felfoghatók. A filozófiát illetően Erős egyetemista korában Starkhoz hasonlóan - vonzódott Marx Károly és Lukács György tanításához. Később Stark Martin Buberrel kezdett foglalkozni, s Erőst is igyekezett bevonni kutatásaiba. Erős és Stark nem akart beletörődni abba, hogy a szovjetizált közép-európai, tulajdonság nélküli emberek sorsában fedezzék fel önnön perspektíváikat. Stark több nagy ívű lokális értelmiség-szervező küldetést vállalt. Megmutatta, hogy Budapesten kívül is fel lehet zárkózni a világ élvonalához a kultúra és az egészségügy területén egyaránt. A Micimackó filmklubot értelmiségi szalonként, a mentálhigiénés intézetet a modern pszichoterápia ligeteként működtette, a zsidó hitközség létéhez pedig - mint annak alelnöke és Schweitzer rabbi tanítványa - a zsidó életforma és szellemiség őrzőjeként igyekezett hozzájárulni. Úgy érezte, Pécsett van feladata, ott tud a legtöbbet tenni a zsidóságért, a zsidó-magyar együttélésből kisarjadt kultúráért és a pszichoterápiáért. 34 Erős Ferenc, Freudomarxista’ volt-e József Attila? = „Miért fáj ma is”: Az ismeretlen József Attila, szerk. Horváth Iván, Tverdota György, Budapest, Balassi, 1992, 259- 293. 35 Elliot Aronson, Életem és a szociálpszichológia, Budapest, Ab Ovo, 2010. 36 Elliot Aronson, A társas lény, Budapest, Akadémiai, 2008. 37 Erik H. Erikson, A fiatal Luther és más írások, Budapest, Gondolat, 1991. 38 Isaiah Berlin, Négy esszé a szabadságról, Budapest, Európa, 1990.