Kőbányai János: Fedezd fel Izraelt! (Budapest, 1990)
Kapcsok és kapcsolatok
eltelt negyven év után arra: igazán olvasni, kulturálódni, kommunikálni csak magyarul tudnak. És érezni, gondolkodni is. Noha mindent megtettek, hogy az új haza építése során ezen túltegyék magukat. Ezért igen nyitottak, érdeklődőek - ha sokan ambivalensen is - az utóbbi pár évben egyre nagyobb mértékben beindult magyarországi turizmus, és egyéb kulturálisgazdasági jellegű kapcsolatok iránt. Ez a magyar turista számára kivételes nyereség lehet a minden bizonnyal kialakuló spontán megismerkedések során. Sokat tudhatunk meg egy Közép-Európában írmagjáig kipusztított gazdag kultúráról, a közelmúlt történelméről (sehol ilyen objektívan, tárgyilagosan nem hallottam beszélni Auschwitzról, a munkaszolgálatról, a magyar 1944-es katasztrófáról), azaz: önmagunkról. S persze új hazájukról, a maguk építette-védte Izraelről is. Ez a megszerezhető tudás, tapasztalat kötelez is. Személyre szóló felelősséggel jár. Mindenekelőtt türelemre, tapintatra, empátiára int. Az izraeli magyarok számára ezek a találkozások egyútal szenvedést, a kitépett gyökerek folsajgását is jelentik. Ezekre a nagy valószínűséggel sorra kerülő találkozásokra mind lelkiekben, mind némi tárgyismerettel jobb, ha már itthon felkészülünk. E könyv anyagát összegyűjtve a legkülönfélébb társadalmi rétegekbe tartozó magyar zsidókat és magyar zsidó szervezetek képviselőit kérdeztem meg e kérdésről. Ök mondták: szívesen segítenek, szívesen folytatnak párbeszédet: azaz igaz szeretettel váiják a magyar turistákat, tekintet nélkül arra, hogy zsidók vagy nem zsidók. Minderre annál is inkább szükség van, mert ahogy Izrael az Ó-és Újszövetség eseményeinek az országa, úgy a Soára, a Holocaustra, azaz a második világháború hatmillió zsidó elpusztítottjára való emlékezés országa is. Nincs olyan helysége, múzeuma, ahol az emberiség történelmének e páratlan gaztettét ne idéznék. Külön ünnep, a Jóm Soá emlékezet erre, amikor egy délelőtti órában az egész országban megszólal a második világháborút idéző szirénahang, és egy percre mindenhol leáll az élet: mindenki kiszáll az autójából, abbahagyja a munkáját, vagy amit éppen csinál, és egy percig néma vigyázzban áll, bárhol is étje a borzalomra figyelmeztető kürt szava. A fiatal, modem zsidó állam együtt él - azokat fokozatosan feldolgozva — a rettenetes árnyékokkal. Az elmúlt években a magyar könyvkiadás is pótolta bűnös mulasztásait, s jó néhány kitűnő könyvvel, tanulmánnyal, történelmi cikkel járult hozzá a közelmúlt tisztázásához (s így úti felkészülésünkhöz is). Itt két könyvet ajánlanánk: Randolph L. Braham: A magyar Holocaust (Gondolat-Blackbum Incorporation); Gideon Hausner: ítélet Jeruzsálemben (Európa, 1984). S aki közkönyvtárban hozzáfér: Lévai Jenő: Zsidósors Magyarországon (Magyar Téka, 1948). S ha már a könyveknél és a magyar kapcsolatoknál, a barátság gesztusainál tartunk: melegen javasolnám, hogy hátizsákunk, bőröndünk üres rekeszeit elajándékozandó magyar könyvekkel töltsük meg. Akár az obiigát konzervek és a téliszalámi rovására is. Higgyük el, az örömszerzésen és a szerintem mindnyájunkra kötelező magyar kultúrateijesztés nemes feladatán kívül többször veijük el éhünket, mégpedig barátságos és kulturált viszonyok között az ebéd- és vacsorameghívások révén, mintha konzerveinket bontogatnánk ott, „ahol senki sem lát”. Tapasztalataim szerint Izraelben a magyar könyv az egyik legnemesebb valutával ér fel. Érdemes útiolvasmányainkat is úgy válogatni, hogy számítsunk rá, valakinek majd otthagyjuk. Legjobban a József Attiláig bezáruló magyar költészet iránt érdeklődnek, valamint a friss történelmi összegzések iránt. Hasonlóan kedves és hasznos, és főleg könnyű módon szállítható vásárfia a műsoros kazetta. Főleg a humoristák és a cigány-, valamint a népzenei felvételek után érdeklődnek. S még mindig a könyveknél időzve, érdemes megjegyezni, nemcsak magyar nyelvű könyvet érdemes magunkkal vinnünk a Könyv népe országába. Komoly sikereket értem el és barátokat szereztem (magamnak és a magyar kultúrának) a irodalom és a magyar szakácsművészet angol, francia fordításaival vagy a Muzsikás zenekar és más népi együttesek kazettáival. 1984-ben - megjelenése idején - egy magyar kiadású Maimuni kódex ellenértéke az izraeli feketepiacon egy szűkebb kirándulás költségeit fedezte. Kapcsok és kapcsolatok Izrael felfedezésének épp napjainkban jött el az ideje. Hiszen, mint köztudott, a két ország közötti hivatalos kapcsolatok nem voltak - elsősorban világpolitikai okok miatt-felhőtlenek. Magyarország a Szovjetunióhoz hasonlóan elismer-13