Kőbányai János: Izrael az új népvándorlás korában, naplók, interjúk, riportok, esszék, 1984-2018 (Budapest, 2018)
III. Kettős gyökér
A. В. Jehosua A BÉKÉHEZ VEZETŐ vonat sínén Jeruzsálemben születtem, igen régi, a XIX. század elején a szent városban megtelepedett szefárd családból. A katonaság után beiratkoztam a Héber Egyetemre, ahol filozófiát és héber irodalmat hallgattam. Húsz-huszonegy éves koromban kezdtem írni. Négy évet éltem Párizsban mint a Zsidó Diákok Világszervezetének titkára. Haifára tértem vissza, ahol az akadémiai fokok megszerzését követően tanítok héber és összehasonlító irodalmat a mai napig. A diákjaimmal szövegelemzéseket végzünk, leginkább a XIX. és XX. századi modern irodalom gazdag kínálatából. Foglalkozunk a legnagyobbakkal, Agnonnal, Brennerrel, Gneszinnel, s persze a kollégákkal: Amosz Ózzál, Megeddel, Jichárral. Mondanom sem kell, hogy a saját munkám szigorúan kívül esik a szemináriumok vizsgálódási körén. A diákoknak nincs joguk kérdéseket feltenni velük kapcsolatosan, mert az osztályterembe tanárként, s nem íróként lépek be. Elemzünk külföldi írókat is: az oroszok közül Csehovot, Dosztojevszkijt, sok Tolsztojt, a franciák közül Balzacot, Zolát, Proustot. Sokat foglalkozunk Kafkával, Thomas Mann-nal. S természetesen a kedvencemmel: Faulknerrel. Aki ismeri a könyveimet, az bizonyára észreveszi ratjuk a faulkneri hatást. Szeretném megjegyezni, hogy a magyar politikáról mindössze annyi a tudomásom, hogy az államelnökük, Göncz Árpád, aki 1956 után sokáig bőrtönben sínylődött, nagy Faulkner-fordító is egyben. Anélkül, hogy személyesen ismerném, nagyon büszke vagyok rá, mert Faulknert a XX. század legnagyobb prózaírójának tartom. Ezenkívül József Attila nevét ismerem, őt is személyes ismeretség okán, kitűnő barátom, a magyar származású, Stockholmban élő Georges Klein írt róla könyvet, s fordította a verseit svédre, amelyeket én angol kiadásban olvastam. Héberül Konrád György munkáit ismerem, akit jelentékeny írónak tartok. 213