Scheiber Sa´ndor: Scheiber Sándor könyve. Válogatott beszédek. Összeállította és az előszót írta Kőbányai János (Budapest, 1994)

A haláltól az életig

Gyászbeszéd Eidus Benzionné felett, 1960 . december 29-én Izgalmas, hányatott, színes zsidó életnek utolsó állomása ez a koporsó, amelyben Eidus Benzionné piken. Lettországból, Dvinszkkől származott, ott találkozott férjével 53 esztendővel ezelőtt, s együtt jöttek félszázada Szegedre. A férj fo­­gász, de több, mint aminek foglalkozása mutatja. Pedig ez sem ke­­vés, hiszen kitűnő szakember, tudományos publikációi és újításai nevet szereznek neki. Tanulni jönnek bozzá messze szülőföldjéről. A zsidó múlt és kultúra, a ba loldali eszmék és forradalmi tervek ötvözete egyedülálló egyéniséggé alakítják, Adyt és Petőfit fordítja jiddisre, de ugyanakkor magyar verses- és novelláskötetet ad ki. Löw Immánuel, Móra Ferenc, Juhász Gyula és József Attila tar­­toznak barátai közé. A fiatal szegedi szellemiség vonzódik bozzá s közöttük mindig ő a legfiatalabb. Háza nyitva áll számukra s a min­­denkori üldözöttek számára is. Haladó magatartásáért és tevékeny­­ségéért ismételten börtönt ül, s ugyanezért a németek bejöttékor elhurcolják és Auschwitzban elpusztítják. Útmutató példamutatá­­sáért a felszabadulás után reliefjével díszített könyvtárat neveztek el róla Szegeden. (Prov. XXXI. 29.) תובר תונב ושע ליח תאו תילע הנלכ-לע Ennek a pályának aktív, áldozatos segítője, háttere és kerete a fe­­leség volt. Mint fogtechnikus, férjének munkatársa, de emellett küzdelmeiben személytelen harcos és védőangyal. Okos, világos gondolkodású, páratlan asszony. Az ő lénye teszi nyugodttá és de­­rültté a házat, bogy a tudomány, az irodalom, a művészet meleg, baráti fogadtatásra találjon benne. Kulturáltságukat gyermekei kb en szeretnék tovább éltetni: leányu­­kát és fiukat orvosnak szánják, külföldi egyetemekre irányítják. És a gyerekek megtanulják értékelni a szülő két: minden tettük meg־ gondolkoztató, minden szavuk orákulum számukra. 372

Next