Agárdi Péter: Nemzeti értékviták és kultúrafelfogások 1847–2014 (Budapest, 2015)
A BALOLDALI, ILLETVE SZOCIALISTA KULTÚRAFELFOGÁS - József Attila
171 nem képes társadalmilag, azaz művészileg kifejezni, akkor erőtlen ahhoz, hogy az egész emberiség nevében lépjen fel a történelem dobogójára.”347 Amit a századelőn Kunfi még egy politika, adott esetben a szociáldemokrata párt melletti (persze megannyi konfliktussal terhelődött) személyes elköteleződés bölcseleti igazolásaként élt meg, az negyedszázad múlva a kiharcolt vívmányok és a tragikus tapasztalatok nyomán ilyen József Attila-i általánosítássá érett. József Attila értekező prózájának, tanulmányainak és cikkeinek van egy erőteljes kultúraelméleti, művelődésszociológiai vonulata is, amely megközelítőleg olyan fontos és friss tanulságokkal szolgál, mint a szövegkorpusz bölcseleti, pszichoanalitikus, filozófiai, művészetelméleti, kritikai és irodalom-közéleti övezete. Az elmúlt két évtizedben elsősorban ez utóbbiak álltak, illetve kerültek az (újra)értelmezések érdeklődési körébe, ami a József Attila-textológia reveláló megújulásával348 is össze függ. A húszas évek végén, a legmarkánsabban az 1929-es Ady-vízióban – a művé szetbölcselet metafizikai konstrukciójának keretein belül – József Attila kidolgozott egy sajátos, minőségelvű kulturális-nyelvi nemzetfelfogás t: „a nemzet közös ihlet”. Ugyanakkor − mindezzel szinte egyidejűleg − intenzív kapcsolatba kerül a formálódó „Szabó Dezső-s”, plebejus, nemzeti radikális csoport, illetve a falukutató mozgalom első törekvéseivel, a Bartha Miklós Társasággal, az Előőrs című lappal, ami viszont nagyon is gyakorlatias nemzetélménybe avatta őt be, indulatos − korántsem vitathatatlanokként kanonizálható − publicisztikai írásokat is ihletve. A klebelsbergi kultúraszemlélet radikális népi kritikájában József Attila is harcias szerepet vállalt, a csípős irónia műfaját is kipróbálva. A Kultúrfőlények haditánca349 nem csupán bri liáns (s persze némileg igazságtalan) pamflet a nagy hatalmú konzervatív reformer, 347 Uo., 273. 348 Horváth Iván− Tverdota György (szerk.), „Miért fáj ma is”. Az ismeretlen József Attila [erede ti szövegközlések is], Budapest, Balassi−Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1992; József Attila, Tanul mányok és cikkek. 1923−1930. Szövegek, szerk. Horváth Iván és mások; Magyarázatok, írta Tverdota György, Budapest, Osiris, 1995, I–II [a továbbiakban: JATC]; József Attila összes tanulmánya és cikke. Szövegek, 1930–1937, közzéteszi Horváth Iván (főszerkesztő), Fuchs Anna (szerkesztő), Bognár Péter, Buda Borbála Sára, Devescovi Balázs, Golden Dániel (sajtó alá rendezők), Király Péter (programozó). 1.0. kiadás, 2012. Internetes elérhetősége: http://textus.elte.hu//ja/index.html (a letöltés ideje: 2015. 08. 12.); Lengyel András, A modernitás antinómiái. József Attila-tanulmányok, Budapest, Tekintet-könyvek, 1996; Tverdota György− Veres András (szerk.), Testet öltött érv. Az értekező József Attila, Budapest, Balassi, 2003; Fehér M. István, József Attila esztétikai írásai és Gadamer hermeneu tikája, Pozsony, Kalligram, 2003; Kiss Endre, A szocializmus vélt vagy valóságos tudatalattija. Hendrik de Man és József Attila, Magyar Filozófiai Szemle, 2003. 3. sz.; Tverdota György, Tizenkét vers. Jó zsef Attila Eszmélet-ciklusának elemzése, Budapest, Gondolat, 2004; Lengyel András, Megújulás vagy deformáció és bomlás. A József Attila-irodalom áttekintése, Holmi, 2005. 4. sz. 474–493.; Lengyel András, „...gondja kél a gondolatban”. Az értekező József Attiláról, Szeged, Tiszatáj-könyvek, 2005; Veres András, József Attila marxizmusáról, Kritika, 2012. 3. sz. 19–23.; a József Attila Társaság által rendezett konferenciák és posztszemináriumok 2003-tól kezdve, valamint a költő 1930 és 1937 közötti tanulmányai és cikkei készülő kritikai kiadásának előkészítő munkálatai és vitái. 349 1929. december; JATC I, 197–199.