Balázs Eszter - Koltai Gábor - Takács Róbert (szerk.): Homoklapátolás nemesércért. A 70 éves Standeisky Éva tiszteletére (Budapest, 2018)
Agárdi Péter: Metszet. József Attila Az egységfront körül (1933) című tanulmányának recepciótörténetéből
Agárdi Péter Metszet 15 fasizmus uralomra jutásából a tanulságokat. Ezt nemcsak ebben a munkásegységfrontról írott cikkében, hanem a Búza című versében is megtette.”15 A szélesebb nyilvánosság ennek a publikációnak a révén ismerhette meg Az egységfront körűit, az akkori politikai diskurzusban pedig egyenesen „jól jött” a kommunistaként kanonizált költőtől egy olyan írás, amellyel a reformerek az SZKP XX. kongresszusának szellemére hivatkozva megbírálhatták a sztálinistákat. 1956 novembere után egy időre József Attilával kapcsolatban (is) újraerősödtek a tabusító, illetve csonkító tendenciák. Az 1955-től szerkesztésbe vett, 1956- ban elkészült, 1957-ben erősen cenzúrázva megjelent, de három évtizedre mégis betiltott, elzárt József Attila emlékkönyv már foglalkozott a költő inkriminált írásaival, köztük Az egységfront körüliéi}6 A kötetben centrális téma lett: miként alakult József Attila és az illegális KMP viszonya. Erről - közvetve - egymással is polemizáló megnyilatkozások lettek volna olvashatók a gyűjteményben, főleg Sollner József, Müller Lajos, Andrási! Gyula, Tamás Aladár, Sándor Pál, Kádár János, Köves András, Mile Gyula, Szántó Judit tollából.17 A kérdéskört ezután éveken át pertraktálták különböző megemlékezések és viták (gyakran anélkül, hogy hivatkozhattak volna a visszavont József Attila emlékkönyvre), és ebbe a diskurzusba ékelődött be Révai József már ismertetett kései önkritikus állásfoglalása is. Vajon a költőt Az egységfront körül miatt kizárták-e vagy sem, lehagyták-e vagy sem; a Valóságban, az Új Harcosban és a Szocializmusban megjelent „problematikus” cikkei, a moszkvai Sarló és Kalapácsban publikált - számára megbélyegző - Platformtervezet stb. volt-e az oka a kapcsolat meglazulásának, a költő pártból történt esetleges kizárásának, vagy esetleg a rendszeres pszichoanalitikus kezelése miatti konspirációs kockázat? Természetesen a párt egyes képviselői és a költő közötti személyes konfliktusok, mozgalmi nézeteltérések is fölmerültek.18 Pozitív fordulatot jelentett Az egységfront körül recepciótörténetében a József Attila kritikai kiadás harmadik, prózai kötetének megjelenése, Szabolcsi Miklós szerkesztőnek és munkatársainak komoly textológiai, értelmezői és recepciótörténeti vállalkozása. Szabolcsi azzal kezdi a József Attila-tanulmány értelmezését, hogy „a cikk értékelésére, megítélésére még alig történt kísérlet”.19 Közli a legfontosabb kapcsolódó dokumentumokat, az Egységfront füzetek 1. főbb részleteit, a Téglás-féle vitacikket, és ismerteti a jellegzetes álláspontokat, illetve az 1955 utáni vitákat. Sándor Pál - még „kéziratban” lévő, hiszen az Em-15 Uo. 151. 16 Szabolcsi Miklós (szerk.): József Attila emlékkönyv. Szépirodalmi, Budapest, 1957. 17 Uo. 278-357. 18 Szabolcsi Miklós: József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez. Kritika, 1965/11. 11-20.; Szabolcsi Miklós: József Attila és az illegális Kommunista Párt viszonyának kérdéséhez. Párttörténeti Közlemények, 1965/4.30-46. 19 József Attila: József Attila összes művei. I. m. 372.