Balázs Eszter - Koltai Gábor - Takács Róbert (szerk.): Homoklapátolás nemesércért. A 70 éves Standeisky Éva tiszteletére (Budapest, 2018)
Agárdi Péter: Metszet. József Attila Az egységfront körül (1933) című tanulmányának recepciótörténetéből
Agárdi Péter Metszet 19 keiért« - állapítja meg ebben a tanulmányában. S mivel így az elméleti problémák kerülnek előtérbe, a költő reálisan csakis az elmélet síkján foghatta egységbe a maga számára a munkásság egészét, s a tudományos szocializmus elméletének vizsgálatára fektette a fő hangsúlyt.”26 Bori korai értelmezése nem a két munkáspárt közötti vitára és József Attila „kétfrontos, igazságosztó” polémiájára helyezi a hangsúlyt, hanem a bölcseleti, gondolkodástörténeti következményekre. Ebben Bori érvelése feltétlenül úttörőnek bizonyult, ha asztalfiókban maradt is, s így nem tudott idejekorán beépülni a József Attila-recepció folyamatába. Az 1960-as évtized Az 1960-as években, ha elhallgatásokkal, publikációs nehézségekkel is, megindult József Attila költészete modernségének tudományos alapú elemzése, rehabilitálása, népszerűsítése ideológiai vonatkozásban is, ami természetszerűleg együtt járt kultuszának megújulásával, új hangsúlyaival. „Volt egy nemzedék, amelynek József Attila a marxizmus igazságait jelentette: amely verseiből tanulta meg a dialektikát, a történelmi materializmust, ébredt a kapitalista társadalom szörnyűségeinek tudatára és az osztályharc, az antifasiszta összefogás szükségességére - s amelynek jó része mit sem tudott Az egységfront körűitől és egyéb vitatható cikkeiről, állásfoglalásairól” - írja a két évtizedig (Boriéhoz hasonlóan) szintén asztalfiókban maradt 1966-os tanulmányában Gyertyán Ervin.27 Az évtizedbeli összefoglalások továbbra is szűkszavúan bánnak a József Attila-próza politikailag „kényesebb” szövegeivel, többnyire nem is említik őket, vélhetően azért, hogy a kényszerű magyarázkodás ne gyengítse a líra és a költő esztétikai gondolkodásának korszerűsége melletti érvelést.28 Ha viszont szóba hozzák, igyekeznek kivételes, mások hatása alatt, illetve dacból született alkalmi politikai tévedésnek, kitérőnek tekinteni az Egyéniség és valóságot, Az egységfront körült, A szocializmus bölcseletét, és nem illesztik be az 1930-as évekbeli világhelyzet, illetve a baloldaliság korabeli ellentmondásainak kontextusába. Nehezen lett volna beilleszthető még a „József Attila-i teljesség és mindenség” korábbinál rugalmasabbá lazított kánonjába is: az 1960-1970-es évek világhelyzetében és államszocialista rendszerében „cáfolta volna” az ortodox vagy reformer jellegű, de egyként optimista előjelű, teleologikus és eszkatologikus szocializmusfelfogást. Azok az írások, amelyek tágabb, nem napi politikai kontextusban törekedtek megértőén elemezni Az egységfront körült, ekkor kéziratban maradtak.29 26 Bori Imre: József Attila költészete. I. m. 294-296. 27 Gyertyán Ervin: Egy konfliktus és legendái. In uő: „Tisztán meglátni csúcsainkat". Tanulmányok József Attiláról. Kossuth, Budapest, 1985. 58. 28 Például: Gyertyán Ervin: Költőnk és kora. József Attila költészete és esztétikája. Szépirodalmi, Budapest, 1963: Gyertyán Ervin: Egy konfliktus és legendái. I. m.; Balogh László: József Attila. Gondolat, Budapest, 1969. 29 Lásd Gyertyán Ervin: Egy konfliktus és legendái. I. m.; továbbá Hollós Korvin Lajos: Udvözülési ki-