Garai László: Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? (Budapest, 2015)

IV. Folytatható-e a második modernizáció?

Nyílt levél a rektorhoz papirosokról meg Arkhimédész versének kijavított formájáról* PROF. MÉSZÁROS REZSŐ ÚRNAK, A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM REKTORÁNAK Kedves Rektor Úr! Őszinte örömmel gratulálok a Szegedi Tudományegyetem rektorává tör­tént megválasztásodhoz. Azért őszinte örömmel, mert meghirdetett prog­ramoddal lényegileg egyetértek, s megvalósításához sok sikert kívánok Neked - s nekünk magunknak, az új egyetem tanárainak, hallgatóinak és mindenkinek, akinek csak köze lesz az universitashoz. Ha most azt írom: „lényegileg egyetértek", a megszorítás nem arra utal, hogy egy s más lényegtelennek mondható dologban nem értek egyet, ha­nem arra, hogy egyetértésem a programmal annak ellenére áll fenn, hogy más nézőpontból tekintek közössé lett egyetemünkre, mint - vélhetően - Te. Kétszeresen is másból. Először is, Te már rektora voltál egyetemünk egyik jogelődjének (az egyelőre ismertebb nevű József Attila Tudományegyetemnek), amikor én elkezdtem tanulni ezen az egyetemen... Na nem diákként, hanem tanár­ként, az egyetemen való közlekedésnek a szabályait, amelyek derekasan megváltoztak a diákkoromban használatos KRESZ-hez képest, mire az öt évvel ezelőtt indult szegedi közgazdászképzésbe meghívtak a gazdaságpszi­chológia oktatására. A másik különbség már ennek a tudománynak adódik a sajátszerűségé­ből. A gazdaságpszichológia az oktatásra úgy tekint, mint amellyel intim sorsközösség kapcsolja össze: amikor előáll az a tárgy, amelyet egy ilyen * Népszabadság, 1999. december 1.; Globális rendszerváltás? Budapest, 2009, Népszabadság Zrt., 315-322. o. 349

Next