Garai László: Egyáltalán, minek nekünk gazdaságpszichológia? (Budapest, 2015)
V. Szóval: Minek nekünk gazdaságpszichológia? - Gazdaságpszichológia a világban
A kérdésre a válasz attól függ, hogy a különféle tevékenységeket hogyan azonosítják, akik azokat egymás számára végzik, s hogy maguk a szereplők magukat és egymást is hogyan azonosítják e tevékenységek révén. Hogy milyen lesz egy szociális szituációban a meghatározott tárgyi tevékenységet folytató emberek szociális identitása, s hogy a meghatározott szociális identitású emberek milyen interakciót fognak végezni - ezzel foglalkozik a pszichológia két másik elmélete. A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA „Szociálpszichológia" címen általában a lélektan egyik ágát szokták számon tartani, amelynek egyes művelői a behaviorizmus, mások a kognitivizmus elméletét alkalmazzák annak vizsgálatában, hogy miképpen megy végbe az általuk egyéninek tartott lelki folyamatok szociális befolyásolása. Jelen könyv szociálpszichológián nem ezt a tudományágat érti, hanem egy tudományos elméletet, a pszichológia négy nagy elmélete közül azt, amelynek számára az ember lelki jelenségei mint ilyenek interindividuális jellegűek, tekintet nélkül arra, hogy részt vesznek-e bennük további egyének, akik aktuálisan „szociális befolyásolást" gyakorolnának.7 Az itt bemutatandó szociálpszichológia, akárcsak a következő fejezetben olvasható pszichoanalízis, meghaladja azt a módszertani individualizmust, amely hosszú időn keresztül egyeduralkodó volt a pszichológiában. A magyarországi katedrapszichológiában mindmáig egyeduralkodó módszertani individualizmus, összefüggésben azzal a másik közkeletű tévedéssel, amely a pszichológiát úgy próbálja oktatni és működtetni, mintha egészében természettudomány volna8 - e kettős forrásból ered az a szerencsétlen groteszk fejlemény, hogy Magyarországon a gazdaságpszichológiának sem a pszichológus-, sem (látszatok ellenére) a közgazdászképzésben nem jutott hely.9 7 A „normális egyénnel" és „szociális befolyásolásával" kapcsolatos elgondolásokról lásd Popper Péter - Garai László: Sajtópszichológia. Budapest, 1998, MUOSZ Bálint György Újságíró Akadémia, 79-88. o. Egy József Attiláról szóló esettanulmányban azt próbáltam bemutatni, hogy szociálpszichológiai jelenség az olyan tevékenység is, mint a szobájának magányába zárkózott művész alkotó képzeletének működése. Lásd Garai László: „...elvegyültem és kiváltam": Társadalomlélektani esszé az identitásról. Budapest, 1993, T-Twins Kiadó, 113-197. o. 8 Lásd erről „Természettudomány-e a pszichológia" című vitairatomat és az általa kiváltott vitát a Magyar Tudomány 1994/1. számában, 62-73., illetve 74-81. o. 9 A szegedi József Attila Tudományegyetemen 1994-ben megindult közgazdászképzés keretén belül az alapozó képzésbe a kezdetektől beiktattak egy kötelező gazdaságpszichológia-kurzust, és távolabbi tervek megvalósításának céljából a Gazdaságtudományi Kar keretén belül létesült egy Gazdaságpszichológiai Tanszék is. A távolabbi tervek egy gazdaságpszichológiai szak megalapítására és megindítására irányultak, azonban ezeknek a terveknek az akkreditáltatása megbukott pszichológusok és közgazdászok bornírt ellenállásán. A történet elméleti-módszertani vonatkozásait lásd az itt következő gazdaságpszichológiai esszében: Gazdasági döntések etikája, 457-468. o. 442