Pál István - Szabó Csaba: Budapest közlekedésfejlesztése a politika napirendjén 1957–1990 - Budapest (Budapest, 2018)
Az élhető város kérdése. Parkolás és forgalomcsillapítás
A főváros V. kerülete a József Attila utca és a Kossuth Lajos utca között egyre inkább kereskedelmi-idegenforgalmi jelleget öltött. Az ettől délre eső utcák lakóövezetként szolgáltak. A kerület déli része felsőoktatási intézményeknek is helyet adott, míg az északi szektorban az államigazgatási szervek domináltak. Miután a Belváros területének egyetlen pontja sem esett 300 méternél távolabb tömegközlekedési megállótól, a városvezetés indokoltnak látta, hogy a fontosabb gyalogosáramlási irányokban a világ trendjeivel szinkronban újabb gépjárműforgalomtól mentes zónákat alakítsanak ki. Budapest első sétálóutcájához, a Váci utcához kapcsolódott a Felszabadulás tér a maga aluljárórendszerével, valamint a gyalogosoknak átadott Kígyó utca.3 A Közlekedési Főigazgatóság azt javasolta, hogy a közúti fogalmat száműzzék a Haris köz- Pilvax köz-Vitkovics Mihály utca vonalról, a Párizsi utcából (a Váci utca és a Petőfi Sándor utca között), továbbá a Kristóf térről, majd 1977 végéig a Vörösmarty térről is. A passzázsrendszernek szerves részét képezte a kiépítés alatt álló gyalogosutca-hálózat, de ügyeltek rá, hogy a tömeglátogatottságú helyek (a Hotel Intercontinental és a tervezett új szállodák, a Vigadó és az új Nagyáruház), a fontosabb irodaházak és intézmények (Fővárosi és Pest Megyei Tanács, Főposta, OMFB, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állami Fejlesztési Bank és a Vörösmarty téri kulturális irodaház) továbbra is megközelíthetők legyenek gépkocsival. A tervezők itt arra törekedtek, hogy a megmaradó gépjárműforgalom egyirányú legyen, a szegély menti parkolási lehetőségeket minél jobban kihasználják, s a Martinelli téren már meglévő és a tervezett Aranykéz utcai parkolóház jó megközelíthetőségével szaporítani lehessen a parkolóhelyeket. A gyalogosoknak három új létesítmény épült: a Károlyi Mihály utca-Petőfi Sándor utcai gyalogos-aluljáró, amely egyben a metró utaselosztó-csarnokának felszíni kapcsolataként működik; a Veres Pálné utcát és a Párizsi udvart az üzletekkel és a passzázzsal is összekötő műtárgy; továbbá a Váci utca gyalogosforgalmát az Erzsébet híd hídfőjében átvezető aluljáró. A Haris köz-Pilvax köz-Vitkovics Mihály utca vonalában kialakítandó második elem a Röser-bazár nevű átjáróház jóvoltából a Tanács kőrútnál végződött volna, de ugyanígy gyalogosutcának tervezték a Párizsi utcát, amely a nagyáruház megnyitása után, a Városháza belső udvarának felhasználásával, ugyancsak kiterjeszthető volt a Tanács körútig. A Deák téri metróállomás környékének gyalogosforgalmi rendje a Deák Ferenc utca torkolatának lezárásával már átalakult, ennek megfelelően a Sütő utcában megszűnt a parkolás. A Fővárosi Tanács a gyalogosutcákban az állandó kommunális tevékenységgel és a kereskedelmi egységek ellátásával kapcsolatos célforgalomtól eltekintve megtiltotta a gépjármű-közlekedést, míg a taxik néhány kiemelt célponthoz továbbra is behajthattak. Igaz, az áruszállításokra csak este 21 és délelőtt 11 óra között kerülhetett sor, míg a díszburkolat nélküli köztereken este 21 órától másnap reggel 3 Dr. Nagy Ervin: Új törekvések a belvárosi közlekedés fejlesztésében. Budapest, 1974/10. 1-4. 222