B. Szabó János szerk.: Mohács (Nemzet és emlékezet, 2006)

I. Források

25. szerda. Nyolcadik állomás ötödfél mérföldnyire, Varadin [Pétervárad] várával szemközt, a Fruska-hegy előtt, hova estefelé érkeztünk meg. Mikor a pasa megérke­zett és letelepedett, a nevezett várból néhány üdvözlő lövést tettek ágyúval. A pa­­disah még nem érkezett ide. A híd építéséhez tegnap hajnalban fogtak hozzá, s máig tíz hajót állítottak fel. Mindjárt este elkezdett esni, és reggelig szünet nélkül esett az eső. 26. csütörtök. Helyben. Korán reggel kihirdették, hogy a táborban lévő minden fogolyért fizessék meg a pendzsiket,36 mert különben elvétetnek. Éjjel és nappal szün­telenül esett az eső. 27. péntek. Helyben. A ruméliai szpáhik parancsot kaptak, hogy a környékről hordjanak fát a híd építéséhez. Ezek rendkívül sok fát hoztak, és a hídfőnél halmoz­ták fel. A padisah útközben egy nagy erődített helyre bukkant, melyet ostromolni kezdett, s igen heves küzdelem támadt.37 Végre - miután a janicsár aga, Sedzsa aga, továbbá a szamszundzsi-basi,38 a janicsárok csausa és több gyalogsági tiszt, meg igen sok szpáhi elesett, s több aga megsebesült — elfoglalták, feldúlták és kirabolták. 28. szombat. Helyben. Ma a kethuda és a defterdár, hogy a ruméliai sereg szabad­ságot kaphasson, megkezdték a seregszemlét. 29. vasárnap. Helyben. A seregszemle ma is tartott. A pasa korán reggel elébe ment az uralkodónak, aki midőn oda megérkezett, a ruméliai sereggel szemközt szállt meg. Az uralkodónak Budától fogva Varadin all. állomás volt; egy napot töltött amaz erődnél, kettőt pedig a Varadinnal szemközt levő állomáson, ami összesen 14 nap. Janicsár-agává a kapudzsi-basi39 Mohammed aga - ki még előbb csasnegir-basi40 volt - neveztetett ki. A híd építésével nagyon siettek. Összesen 29 nap, 14 állomás. 933. év moharrem hó [1526. október 8.-november 6.] 1. hétfő. Helyben. Ma a híd elkészülvén, először a szultáni sátor szállíttatott át, az­után az este beálltával az éléstár és a fegyvertár; majd egymás után szünet nélkül a sereg kezdett átvonulni. A ruméliai sereg szemléje ma is tartott. 2. kedd. Helyben. A padisah szerencsével átkelt a hídon, és sátorába ment. IcsilbőB1 2 3 4 5 lázadás híre érkezvén, az anatóliai beglerbég gyors menetben előreküldetett. Az a hír terjedt el, hogy a padisah különösen meghagyta neki, hogy tőle telhetőleg siessen. 3. szerda. A padisah továbbment, és Iszlankemen vára közelében szállt meg. De a pasa még ott maradt, dívánt tartott, s Varadin és Ilok várakba lakosokat és janicsár­őrséget rendelt. A környéken lévő kisebb és nagyobb városokba csausok és mások küldettek parancsokat vinni. 4. csütörtök. Érkezés Bozuk'Kiliszéhez. 5. péntek. Érkezés Belgrádhoz-Thúry József fordítása. Mohács emlékezete (1979), 295-311. o. Jegyzetek 1. Magyar nevén Zsarnó (szerbül Zmov), ma Belgrad (Beográd) része (Szerbia). - A jegyzetek­ben felhasználtuk Fehér Gézának a szöveg 1976-os és 1979-es kiadáshoz készített jegyzeteit is. - A szerkesztő jegyzete. 2. A szandzsák több [szolgálati] birtokot magában foglaló kerület, élén a szandzsákbég áll. 3. Jelentése: ’romtemplom’. Azonosítatlan helység Belgrád és Szalánkemén között. A térség te­lepüléshálózata szinte teljesen elpusztult a későbbi háborúkban, így csak két helység maradt meg a környéken a középkorból, Szurdok és Belege, mai nevükön Surduk és Belegis (Szerbia). Evlia Cselebi török utazó 1663-ban ebben a térségben a Dunától távolabb, egy Kojnicsa nevű, ma már elpusztult nagyobb faluban szállt meg, de az oszmán sereg vízigénye miatt valószínűleg nem ez volt Bozuk-Kilisze helyén. - A szerkesztő jegyzete. 4. Az Ibrahim nagyvezírhez beosztott udvari zsoldos lovasság felszerelését a szultáni fegyvertár­ban tartották, s csak a harctér közelében osztották ki. - A szerkesztő jegyzete. 5. Ireg várát. 200 Források

Next

/
Oldalképek
Tartalom