B. Szabó János szerk.: Mohács (Nemzet és emlékezet, 2006)

I. Források

az akindzsik bégjei engedélyt kaptak, hogy seregeikkel széltében-hosszában portyáz­­zanak. A rabló lovasság aztán elpusztította és fölégette a gyaurok országát a rombolás árjával és a pusztítás tüzével. A szerencsés uralkodó, a vezírekkel és emírekkel lóra ülvén, a csatatérre ment, és az ütközet színhelyéül szolgált síkságon megszemlélte a holttesteket, melyek dombokban feküdtek egymásra halmozva, vagy mint a kévék a szántóföldön, szerteszét hevertek - azon holttesteket, amelyek a harc vásárában ol­csón adták el lelkűket. A csatabárddal agyonsújtott előkelő makacsok holttestei ­­melyek ott feküdtek - villámtól sújtott fenyőhöz hasonlítottak; a karddal derékba kettévágott részeg gonoszok olyanok voltak, mint a rohanó ártól kettészakított fal. Az ütközet helyén levágott fejek hevertek. Annyi fej gördült a lovak lábai alá, Hogy a patkók nem földet, csak szemet és szemöldököt érhettek. A gyors lovú harcosok, kik a gyauroknak tévelygő seregét űzőbe vették a vereség me­zején, 10 000-nél több lovast szállítottak le a harci paripákról, kiket fogollyá tevén, rabláncra verve vezettek a dicső Szülejmán magas dívánjába. Parancs adatott ki, hogy senki ne tartson meg magánál foglyokat; ezért a kézre került lovasokat és gyalogo­sokat mind a kivégzési helyre vezették. E szerencsétlenek nyakát a bosszúállás kard­jának hüvelyévé tették, s így végrehajtották a legfelsőbb parancsot. Kicsinek és nagy­nak hulláját farkasok és ragadozó madarak étkéül hagyták, meghíván Őket e borzal­mas lakomára. Thúry József fordítása. Mohács emlékezete (1979), 332-351. o. 1. Ahmed Semszeddin bin Szülejmán ihn Kemál pasa (1483 k.-1534) sejh-ül-iszlám, a legfőbb muszlim vallási vezető az Oszmán Birodalomban (1526-1534). - A szerkesztő jegyzete. 2. Sám a mai Szíria, Rúm pedig Kis-Ázsia [a mai Törökország ázsiai része]. 3. A fiatal oroszlán az ekkor még csak harminchárom éves nagyvezír, Ibrahim pasa; a vén farkas Báli bég, Jahja pasa fia. 4. A régi iráni hagyomány mesés királya poharában látta meg az égi titkokat. 5. Báli szendrői és Huszrev boszniai szandzsákbég. 6. Iszfandijár iráni hős fia, Bahman. 7. Kínai. 8. Európa legmagasabb hegycsúcsa a Kaukázusban, 5642 m. - A szerkesztő jegyzete. 9. Szijavus iráni királyt egyszer hamisan megvádolták [azzal, hogy el akarta csábítani a mostoha­anyját], de a tűzpróbából sértetlenül került ki. 10. Ahriman Zóroasztér vallásának hívei szerint a rossz princípiuma, sok tekintetben hasonló a kereszténység és az iszlám ördögéhez. 11. Alighanem Temesvár. 12. Spanyolországnak. - A szerkesztő jegyzete. 13. Úgy tűnik, az oszmán krónikás halmozta az ország- és népneveket. A magyarok engürüsz és madzsar néven, a németek alamán és német néven is szerepelnek. - A szerkesztő jegyzete. 14. Gustászp iráni király fia, érctestű vitéz. 15. Augusztus 29. - A szerkesztő jegyzete. Oszmán források 221 Jegyzetek

Next