Bangert, William V.: A jezsuiták története (2002)

3. Gyors növekedés és új vállalkozások 1580-1615

3. fejezet GYORS NÖVEKEDÉS ÉS ÚJ VÁLLALKOZÁSOK 1580-1615 Claudio Aquaviva általános rendfőnök, 1581—1615 A Társaság ötödik általános rendfőnöke Claudio Aquaviva volt, aki a rend történetében a leghosszabb ideig, harminchárom éven és tizenegy hónapon át töltötte be ezt a tiszt­séget. A IV Általános Rendgyűlés 1581. február 7-én kezdődött Rómában. Olivier Mannaerts általános rendfőnökhelyettes több atyával közösen XIII. Gergely pápa elé járult, hogy áldását kérjék a rendgyűlés munkájára. A pápa magasztos szavakkal fordult hozzájuk: „Szent rendetek, valóban szent rend, amely elterjedt az egész világon. Bár­merre néztek, ott vannak kollégiumaitok és házaitok. Királyságokat, tartományokat irányítotok, valójában az egész világot. Ma Isten által az eretnekség ellen felkínált esz­közök közül egy sem olyan nagyszerű, mint a ti szent rendetek. Éppen akkor jött a vi­lágra, amikor új tévelygések kezdtek elterjedni mindenfelé. Ezért az uralkodók és a népek számára egyaránt fontos és üdvös (és szeretnénk hozzátenni, hogy a Mi számunkra is), hogy ez a rend növekedjék és virágozzék napról napra, és mindenekfölött, hogy jó elöl­járók vezessék [...] Soha ne feledjétek, hogy a legkomolyabb ügyet tartjátok kezetekben, és ennek kimeneteléről számadással tartoztok Isten előtt. Biztosak lehettek afelől, hogy egész életetek során soha nem jártok el majd olyan nehéz és fontos ügyben, mint ez.”1 A rendgyűlés a harminchét éves Claudio Aquavivát, Róma tartományfőnökét vá­lasztotta általános rendfőnökké. Aquaviva csupán tizennégy éve volt a Társaság tagja. Di Atri herceg fiaként humán tárgyakat, filozófiát, teológiát és jogot tanult, majd pap­pá szentelték. A nagy tudású férfi jó kapcsolatokkal rendelkezett a Vatikán belső kö­reiben, amikor huszonnégy évesen, 1567-ben csatlakozott a Társasághoz. A noviciátus után rövid ideig filozófiát tanított, majd először Nápolyban rektor, azután a nápolyi tartomány, később pedig a római tartomány elöljárója lett. Aquavivának rendkívül bo­nyolult problémákkal kellett megbirkóznia az évek során: rá hárult a feladat, hogy tisz­tán és hitelesen megőrizze Szent Ignác eszméit és célkitűzéseit akkor, amikor a jezsui­ták száma majdnem megháromszorozódott 5000-ről 13 ezerre emelkedett, mint aho­gyan az is, hogy zökkenőmentessé tegye a Társaság működését, miközben az iskolák száma 144-ről 372-re, a rendházaké 33-ról 123-ra, a rendtartományoké pedig 21-ről 32-1 Astráin: i. m. III. 209—210. p. • 89 •

Next

/
Oldalképek
Tartalom