Bednanics Gábor - Bengi László - Kulcsár Szabó Ernő - Szegedy-Maszák Mihály (szerk.): Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben (Osiris könyvtár - Irodalomelmélet, 2003)
Bartal Mária: „és még mindig kérdezem: Hol vagy?” (Énkonstrukciók József Attila három szövegében)
Bartal Mária „és még mindig kérdezem: Hol vagy?" Énkonstrukciók József Attila három szövegében Bevezetés Jelen tanulmány három, filológiailag szorosan összetartozó József Attila-szöveg nyomán született. A Nem én kiáltok című kötet egyik példányának két bejegyzése és a költő életében nem publikált József Attila című vers a tulajdonnév és az aláírás poétikai alkalmazhatóságának problematikáját, az én elbeszélhetőségének, szövegbeli megalkothatóságának és megsokszorozásának kérdését veti fel - s válaszai természetesen nem függetlenek a húszas évek bécsi emigrációjának költészetétől, poétikai megoldásaitól. A befogadástörténetben egyértelműen Kassák-utánzatként számon tartott költemény és a két ajánlásszöveg jelhasználatában egészen közvetlen rokonságot mutat a dadaista mozgalom manifesztumaiban és elméleti jellegű írásaiban már-már kényszeressé sokasodó önmeghatározási kísérleteivel. írásomban ezen intertextuális kapcsolatok nyomán József Attila költészetének azt a periódusát vettem szemügyre, ahol megnyílik az ént szövegkonstrukcióként feltüntető versek sora. Kérdésfeltevéseim és vizsgálataim tehát poétikai irányultságúak és arra törekednek, hogy József Attila avantgárd hangoltságú költeményeiből néhány jellegzetes darabot megvizsgálva felhívják a figyelmet e költészet korai szakaszának jelentős poétikai eredményeire. Az énkonstrukciók ezen változatainak értelmezése és számbavétele szükséges és gyümölcsöző lehet e költészet árnyaltabb és az életművet összefüggéseiben látni kívánó olvasata számára. 268