Csernicskó István: A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján) (A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén, 1998)
6. Kultúra
életben a határon túli magyar könyvkiadás számára minden évben kiírt pályázatával. 1992 és 1996 között a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának anyagi támogatásával 143 magyar nyelvű kötet látott napvilágot (vö. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának támogatásával kiadott könyvek kárpátaljai jegyzéke. Katalógus. Ungvár, 1997). Magyarországi kiadású könyvek 1991 óta nem kerülnek kereskedelmi forgalomba Kárpátalján, így a helyi kiadású kötetek jelentősége megnövekedett. 6.2.2.2. Irodalmi körök, stúdiók A szovjet művelődéspolitika szerint a kárpátaljai magyar irodalomnak önellátónak kellett volna lennie, nem támaszkodhatott sem az egyetemes magyar irodalom, sem az 1945 előtti helyi magyar alkotók hagyományaira. A szovjet irodalompolitika a moszkvai magyar íróemigrációt jelölte ki példaképül a kárpátaljai magyar írók, költők számára.37 A kárpátaljai magyar irodalomnak 1989-ig, a Hatodik Síp című folyóirat indulásáig önálló irodalmi folyóirata, rendszeres publikációs lehetőséget nyújtó fóruma nem volt, mert a sorozatos folyóirat-alapítási kísérletek rendre kudarcot vallottak (vö. Botlik-Dupka 1991, 93-94). Ily módon az irodalmi élet különböző körökben, stúdiókban zajlott. Az első ilyen irodalmi műhely Beregszászon jött létre az 1940-es évek végén a járási Vörös Zászló című lap szerkesztőségének szervezésében. Az ungvári irodalmi kör 1951. február 21 -én alakult. Ok hozták létre a helyi magyar irodalom első folyóiratát, az Új Hangot, amelynek csupán egyetlen száma jelenhetett meg 1954-ben. Sikeresebb próbálkozás volt a Kárpáti Kalendárium beindítása 1957-ben. Az ungvári egyetem magyar szakos hallgatói hozták létre a Forrás Ifjúsági Stúdiót 1967 novemberében a Kárpátontúli Ifjúság című lap szerkesztőségének védnöksége alatt. 1971-ben a Forrás tagjai fogalmazták meg és juttatták el a megyei pártbizottsághoz az I. és II. Beadványt, amelyekben a kárpátaljai magyarság problémáinak megoldását sürgetik. 1971. május 22-én Ungváron alakult meg a Kárpáti Igaz Szó napilap keretein belül a József Attila Irodalmi Stúdió a politikai eszközökkel elhallgattatott Forrás helyett. Nem csoda hát, hogy a József Attila Stúdió tagjai kezdetben a szovjet irodalmi eszmény szószólói voltak. 1987-ben 50 tagja volt a stúdiónak. 1988. január 30-án József Attila Alkotóközösséggé alakult, és ettől kezdve nemcsak az irodalmárok, hanem a kárpátaljai magyar alkotók egye99