É. Kiss Katalin - Kiefer Ferenc - Siptár Péter: Új magyar nyelvtan (Osiris tankönyvek, 2003)
Kiefer Ferenc: Alaktan
202 2. A RAGOZÁS gazdagabb, ezek két csoportba oszthatók aszerint, hogy helyet (superessivus, inessivus, adessivus) vagy irányt (sublativus, delativus, elativus, illativus, allativus, ablativus, terminativus) jelölnek. A formativus és az essivus-formalisi eset állapothatározót, az instrumentális eszköz-, a causalis-finalis cél-, végül a translativus-factivus eredményhatározót fejez ki. A magyar esetragok rendszere tehát így fest: (27) A magyar esetragok rendszere 1.nominativus: ember 2.accusativus: embert 3.dativus: embernek 4.instrumentális: emberrel eszköz 5.causalis-finalis: emberért cél 6.translativus-factivus: emberré eredmény 7.inessivus: emberben 8.superessivus: emberen> hely 9.adessivus: embernél 10.sublativus: emberre 11.delativus: emberről 12.illativus: emberbe 13.elativus: emberből> irány 14.allativus: emberhez 15.ablativus: embertől 16.terminativus: emberig 17.formativus: emberként > állapot 18.essivus-formalis: emberül szintaktikai esetek lexikai esetek A felhasznált kritériumok a rag társulási képességein alapszanak, az esetrag tehát a következőképpen határozható meg. (28) Az esetrag olyan toldalék, amely az (a)-(f) tulajdonságokkal rendelkezik. A (28) kritérium alapján ezek szerint a magyarnak 18 esetragja van. Ebben meg is nyugodhatnánk, ha a kritérium teljesen megbízható lenne, sajnos azonban nem az. A társulási képesség ugyanis nem abszolút tulajdonsága az esetragoknak. Más szóval, egyes esetragok teljes mértékben eleget tesznek az (a)-(f) kritériumoknak, mások csak korlátozottan teszik ezt. így például minden főnévi alak kaphat tárgyragot, de már nem egyértelmű a helyzet az -Ul és a -ként esetraggal. Használatos alakok ugyan a segítségül, támaszomul, barátaimul, de már furcsa a ?Lajosul, mint ahogy furcsa a ?Lajosként is. Többes számban még rosszabb az eredmény: 11 Lajosokul, 11 Lajosokként. Nehezen értelmezhető a -ként és az -Ul elvont főnevek után is: lljóságként, llszépségként, lljóságul, ??szépségül. S végül a -ként és az -Ul nem társul az -é birtokjellel: *házéként, *autóéként, *házékul, *autóékul. Nyelvtipológiai kutatások alapján is tudjuk, hogy a ragozási paradigmák gyakran hiányosak, s hogy a ragok társulási képessége rendszerszerű (tehát szabályba foglalható) vagy véletlenszerű (tehát szabálytalan) hézagokat mutathat. A fenti idézett példák is megerősítik ezt a megfigyelést. Ebből következik, hogy a (28) kritérium nem megbízható.